Bill Gates félelmetesen jó szimattal rendelkezik. És ez nem csak az üzleti életben hozza el számára a sikereket, de egyéb területeken is hihetetlen módon szokott ráérezni a közeljövő fejleményeire.
Egy 2015-ös TED Talk rendezvényen például arról beszélt, hogy a világ számára a legnagyobb kockázatot egyre kevésbé a fegyverkezés jelenti, sokkal inkább kell tartanunk a mikrobáktól. Akkor azt jósolta, hogy milliók élete kerülhet veszélybe emiatt, és a gazdaságot is hatalmas, becslése szerint három milliárd dolláros kár érheti - eleveníti fel az öt éves történetet a The Guardian.
Gates ugyanakkor nem csak a közelgő veszélyt érzékelte, de tett is ellene: 100 millió dollárral támogatott egy olyan szervezetet, mely a járványok megelőzésére és különféle vakcinák kifejlesztésére szerveződött. A sajátos koalíció (rövidítése Cepi) állami és magánpénzek becsatornázásával működik, még 2017-ben Davosban indították el kezdeményezői a globális elit évenkénti összejövetelén és jelenleg is kulcsszerepet játszik a COVID-19 járvány elleni védőoltás kifejlesztésében.
A koronavírus válság kiválóan alkalmas lehet arra, hogy elgondolkodjunk azon, milyen szerepe is lehet a filantrópiának, vagyis az emberbaráti hozzáállásnak az ilyen és a hasonló helyzetekben.
Széles körben elterjedt vélemény, hogy nem a jótékonykodás az az eszköz, mely képes lehet a világ égető problémáit megoldani, hiszen egy jól működő társadalomnak a saját adórendszerén keresztül kellene kezelni a felmerülő kérdéseket.
Ennek ellenére a mostani helyzet is bebizonyította, hogy a magánadományoknak is meg van a szerepük abban, hogy egy társadalom könnyeben átvészeljen egy a mostanihoz hasonló krízist.
Három területet érdemes kiemelni, ahol segít most is az emberbaráti hozzáállás, és az ahhoz köthető segítség: a kutatások finanszírozása, segélynyújtás azok részére, akik ezt igénylik, valamint az, hogy jobban fel tudjunk készülni az eljövendő új világra.
Amellett, hogy a magánadományozók hatalmas pénzeket öntöttek a Cepibe (az angliai Wellcome Trust csak az elmúlt pár hétben 40 millió fontot), a megelőzés és a vakcina-kísérletek felpörgetéséért a Wolfson Alapítvány 5 millió font összegű beruházást hajtott végre az Egyesült Királyság vezető fertőző betegségek laboratóriumába már korábban is. A magánadományozók mindig is nagyobb szabadságot élveztek, mint az állam maga, sőt a magánszektor is hosszabb távú és potenciálisan kockázatosabb befektetésekben gondolkodhat; ha pedig a siker elmarad, költségvetési pénz miatt nem kell a választópolgárok felé, magáncég esetén pedig a részvényesek felé magyarázkodni.
Másodszor, az adományozók azonnal képesek támogatást, segélyt folyósítani azoknak, akiket a korlátozó intézkedések sújtanak, vagy éppen a járvány frontvonalában dolgoznak.
Az élelmiszerbank hálózat 1 millió fontot kapott az Egyesült Királyság milliárdosától, David Sainsbury-től. Martin Lewis 1,9 millió fontot ajánlott fel a pénzügyi válságban lévőket segítő jótékonysági szervezeteknek, és tucatnyi magánfinanszírozó közreműködött a National Emergencies Trust adományokkal való feltöltéséhez, hogy a szervezet támogassa a leginkább rászorulókat.
A tömeges kollektív adományozás, valamint az egyes nagy adományok fontosságára hívja fel a figyelmet a 99 éves háborús veterán, Tom Moore sikere is, aki az NHS részére mintegy 30 millió fontot kalapozott össze.
Harmadszor, sok magántulajdonban lévő jótékonysági alap és alapítvány képes volt a változó helyzethez villámgyorsan alkalmazkodni és gyorsan új stratégiákat alkottak, így sokkal rugalmasabban tudtak pénzeket is átcsoportosítani új célokra, jövőbeni fejlesztésekre.
És bár ezek után is kevesen gondolják azt, hogy a magánadományok és adományozók helyettesíthetik az állami pénzeket, a mostani helyzet is megmutatta, hogy gyors és rugalmas reagálásukra szükségük lehet válságos pillanatokban.
