– A fogágybetegséget, orvosi nevén a parodontitist szokás fogínysorvadásnak is nevezni. Ez a megnevezés viszont nem pontos – magyarázza dr. Molnár Bálint, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa. – Nem az íny sorvad, hanem az egyébként természetes módon a szájüregben található baktériumflórában szaporodnak el a fogágybetegséget okozó fajok. Ezek okozzák a fog körüli szövetek gyulladását, leépülését.
Talán nem mindenkinek ugrik be ez a betegség első hallásra, pedig az egyik – kezdeti – tünetét sokan ismerjük: a fogmosáskor fellépő ínyvérzést. Ami ezután következik, az már sokkal komolyabb: az íny és a fog között tasak képződik és csontpusztulás alakulhat ki, ami súlyos esetben a fog(ak) elvesztéséhez is vezethet. Ilyen előrehaladott, reménytelen állapotnál pedig a szakorvos szerint már csak a fog implantátum vagy a teljes kivehető fogpótlás tud segíteni. Szerencsére azonban a fogágy betegség ma már kezelhető, évtizedekig megtarthatóak olyan fogak, melyeket korábban reménytelennek ítéltek, és eltávolítottak volna.
De hogyan alakul ki ez a betegség?
– Dióhéjban arról van szó, hogy a baktériumok lerakódnak a fogakon lepedék, majd fogkő formájában, és a csökkent ellenálló képesség miatt be tudnak jutni az íny alá is, ahol a csontot is elpusztítják. A tünetek kialakulásához ugyanis szükséges egy olyan kiskapu az immunrendszerben, ami a fehérvérsejtek csökkent működésével jár – teszi hozzá Dr. Molnár Bálint. A szakember szerint nem csupán a nyál összetétele, vagy a fogíny jellege az, ami örökölhető, hanem az említett immunrendszeri gyengeség. A szervezet megváltozott válaszreakciója is szerepet játszik a saját szövetek pusztításában.
A káros baktériumokat azonban már nem örököljük, sokkal inkább elkapjuk. Az újszülöttek például baktériumoktól mentes emésztőcsatornával születnek, a szájüregi- és bélbaktérium-flórájuk a környezetük hatására alakul ki. Például amikor az anyukájukkal közös kanállal esznek, vagy megnyalnak egy földre esett cumit. A szülők tehát nem csupán génjeikkel, hanem szájüregi baktériumaik összetételével és mennyiségével is befolyásolhatják, hogyan fejlődnek majd gyermekeik fogai.
A fogínysorvadásban az a legrosszabb, hogy jelenleg nem létezik ellene sem hatékony antibiotikum, sem védőoltás, azonban szerencsére van hatékony megelőző kezelés. Na de akkor mit lehet tenni? A parodontológus fogszakorvos az alábbiakat javasolja:
- A leglényegesebb, hogy a betegséget időben felismerd, ezért is érdemes gyermekvállalás előtt elmenned egy parodontológiai állapotfelmérésre.
- A gyerekeknél megelőző kezelésekkel akár meg is akadályozható a fogágy betegség kialakulása.
- A prevenciós beavatkozások közül a legalább napi kétszeri alapos fog- és ínytisztítás a legfontosabb.
A fogorvosi rendelőben rendszeresen, 3-6 havonta végzett rendszeres vizsgálatok, kezelések, például az ínytisztítás, fogkőleszedés is nagyon fontosak. Így megelőzhető a kórokozó baktériumok túlzott elszaporodása.
Jönnek a fognyüvő manók, ha nem mosod a fogad! – ilyen, és ehhez hasonló bölcseletekkel látjuk el gyermekeinket a szájhigiénia kapcsán, de sajnos valójában vajmi keveset tudunk, és teszünk fogaink épségéért. Tudta például, hogy akár a szánk is felelős lehet az ízületi problémáinkért? Dr. Cakó Annamária fogorvos, szájsebész szerint mindezek ellenére Magyarországon az emberek nagy százaléka csak akkor megy fogorvoshoz, ha már baj van.
