A szájüregi rákok fajtái
Hagyományosan a szájüregi rákok közé az ajkak, a szájüreg és a garat szájüreggel szomszédos részeinek rosszindulatú daganatait soroljuk.
Ajakrák: a szájüregi rákos daganatok 10-15%-a ajakrák. Általában az alsó ajakon alakul ki, de a felső ajak daganata a veszélyesebb a gazdag nyirokér-hálózat miatt. Különösen kedvez ennek a ráktípusnak a füstszűrő nélküli cigaretta és a pipázás iránti szenvedély. Jellemzően az 50-70 éves férfiak között gyakori.
Szájfenék-rák: A betegek 80%-a férfi, de újabban nőkön is egyre gyakrabban diagnosztizálják. A tumor a szájfenéken kétféleképp növekedhet: kifekélyesedhet vagy karfiolszerűvé válhat. A gyakoribb, kifekélyesedő forma hamar ráterjed a környező csontokra és a nyálmirigyekre.
Szájgarat-rák: A szájüreg garat felé vezető területén alakul ki. Szövettani szempontból a szájgarat rossz indulatú daganatai elsősorban nyirok-daganatok (limfómák), ill. hámsejt-daganatok (karcinómák) lehetnek. A limfóma által veszélyeztetett korcsoport a fiatal felnőtteké.
Szájpad-rák: ezen belül a lágy- és a keményszájpadlás rákos elváltozásait külön típusokként kezeljük. A keménypad-karcinoma tipikusan az idős férfiakat érinti, a többi szájüregi rákhoz képest valamivel kevésbé hajlamos áttétek adására. A lágyszájpad-karcinóma gyakoribb és súlyosabb, az esetek 10-15 %-ában kétoldali áttétet képez.
Nyelven jelentkező rosszindulatú daganat: a leggyakoribb szájüregi rák-típus. Az esetek 50%-ában itt alakul ki tumor a szájban.
Tünetek
A szájüregi rák a korai szakaszban nem jár fájdalmas tünetekkel. Ezért bár a szájüreg a fogorvosok által is gyakran ellenőrzött testrészeink közé tartozik, a tapasztalat az, hogy a betegek későn fordulnak orvoshoz, így a gyógyulásuk esélye is jelentősen romlik.Ellenőrző önvizsgálat
Nem csak átnézést, de tapintásvizsgálatot is jelent, havonta egyszer. A szájüregi rák nem nő kifelé, nem képez csomót, inkább körülírt, tömöttebb megvastagodás formájában mutatkozik.
A jelek, amire a vizsgálat során figyelnie kell: észlel-e nagy vörös, pikkelyesen hámló vagy fehér foltokat a nyelvén vagy a szájában.
Először ajkai belső felét vizsgálja át! Fogja mutató- és hüvelykujja közé az egyik ajkat a bal és a jobb szélen is, majd fordítsa ki és nézze át.
Folytassa a vizsgálatot a pofák belső felén. Nyissa ki a száját és két ujját belülről az egyik pofához téve húzza azt kifelé, hogy átnézhesse a belső, nyálkahártyás részt.A nyelvét öltse ki, vizsgálja meg kétoldalt is és jobbra, ill. balra húzva a szájfeneket is nézze át. Majd következzék a felső íny belfelülete.
Gyanakodjon, ha tartósan, napokig érzéketlenné válik a szájürege egy területen! Az orcák megvastagodása, az állkapocs bedagadása is intő jel lehet.
Árulkodó tartós szájszárazság, a torokban képződött gombóc érzése, a nehéz nyelés és rágás vagy nyelvmozgatás. Ha két hét is eltelt, de még mindig észleli a fenti tünetek valamelyikét, feltétlenül forduljon orvoshoz!
Okok, megelőzés
A dohányzás önmagában 20-szoros, a mértéktelen alkoholfogyasztás pedig 30-szoros, a kettő együtt 600-szoros rizikónövekedést okoz! A két tényező együttes jelenléte azért különösen veszélyes, mert a cigaretta rákkeltő égéstermékeit az alkohol oldja, és amikor a torkot irritálja, vérbő felülette okozva segíti is ezek felszívódását.
Az utóbbi években kiderült, a szájüregi rákok mintegy 50 százalékának hátterében vírusfertőzés áll, a HPV (humán papilloma vírus). Ez a vírus a szájüregben fájdalmatlan, fehéres színű folt formájában jelentkezik. Kis műtéti beavatkozással eltávolítható.
Fontos a megfelelő szájhigiénia és a kielégítő táplálkozás is. A lyukas fogak, rosszul illeszkedő protézisek krónikus ínygyulladást tarthatnak fenn. Egyesek felvetik a rendszeres fogyasztott erős, csípős ételek káros hatását is.
Vizsgálat
A gyanú utáni első lépés a biposzia: szövetvétel és annak mikroszkópos vizsgálata. Amennyiben kiderül, hogy valóban rákos elváltozást találtak, meg kell állapítani a kiterjedését és a stádiumát.
Ehhez fogászati, mellkasi és fejről készült röntgenfelvételek, garattükrözés szükségesek. A kiterjedés megállapítására használják az érfestés módszerét is. Lényege, hogy mivel a rákos sejtek áteresztőbbek, a daganat határai felismerhetők lesznek.
A stádium meghatározására komputertomográfiás (CT) és magmágneses rezonanciás (MR) felvételek készülnek.
Kezelés
A kezdeti stádiumban lévő, 2 cm-nél kisebb, nyirokcsomóáttétet nem adó daganatok az esetek 80%-ában műtéti úton, komplikáció nélkül gyógyíthatók.
2-4 centiméteres daganat esetén erre már csak 60% az esély, valamint maradandó étkezési- és beszédzavarokkal is számolnia kell a betegnek. Kiegészítő sugárkezelés is szükséges lehet.
A nyaki nyirokcsomók eltávolítása esetén, a nyirokelfolyás károsodása miatt tartósan fennálló arc- és nyaki duzzanat alakulhat ki. A betegnek meg kell birkóznia arca megváltozásával. Nem szólva arról, hogyan befolyásolja a műtét a beteg önképét, ha az ajkak vagy az arc egy részét kell eltávolítani.
Kombinált kezelést - műtét, sugár-, kemoterápia - alkalmaznak a 4 cm feletti nagyságú vagy áttétes daganatok esetében, de ez esetben a gyógyulás esélye már csak 20-30 százalék körüli.
A műtét előtti kemoterápia célja, hogy csökkentse a daganat méretét operálhatóvá csökkentse. A műtét, illetve sugárkezelés utáni kemoterápia a megmaradt ráksejtek pusztítását célozza, vagy a daganat növekedését hivatott meggátolni.
A sugárkezelésnek tartóssá váló mellékhatása a szájszárazság és az ízérzés elvesztése. A sós szódabikarbónás öblögetés csökkenti a szájüreg savasságát és vele a szájszárazságot.
Alternatív gyógymódok
Homeopátia: jó kiegészítője lehet a kórházi kezelésnek a legutóbbi kutatások szerint.
Étrend: A szájüregi rákkal kezelt betegek rengeteget fogynak a táplálkozási nehézségek miatt. Javasolt kis adagokban, pépes vagy folyékony formában bevihető, magas kalóriát tartalmazó táplálék fogyasztása. Esetleg folyékony gyógytápszerek alkalmazása is.
Nagyon fontos, hogy a beteg nagyon sok folyadékot fogyasszon, mert az is segít a szájüreg nedvesen tartásában és megkönnyíti az étkezést.
Utógondozás
Az első évben egy- vagy kéthavonta, a második évben kettő- négyhavonta, később öt éven át 6 havonta szokás visszamenni az orvoshoz, hogy kivizsgálja, hogy nincs-e jele a kiújulásnak.
A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.
D.D.L.