Szanszkrit eredetű a mandala szó. Azt jelenti: kör. A tökléletesség, az EGÉSZ szimbóluma. A tárlat "fülszövegéből" az is kiderül, hogy maga a mandala évezredek óta használatos meditációs eszköz. Mind a keleti, mind a nyugati díszítőművészetben fontos szerepet tölt be mind a mai napig. A vallási, a spirituális hagyományok régóta használják ezeket a mintákat a tudat tágítására, a gyógyításra.
A szakanyag szerint a mandala nem mindig kör alakú, de mindig a külső és a belső világmindenség sűrített mása. A szabályos, ritmikusan ismétlődő színek, formák belyoásolhatják az élőlények energiarendszerét, harmonizálják az agyféltekéket, regenerál, beindítja a szervezet öngyógyító erejét. Mindezek segítenek, hogy a lélek is ugyanolyan kerek egész legyen, mint maga a mandala.
A balatonüredi Dr. Illés Gabirellát mindig is vonzotta a festészet, holott soha nem érzett magában megfelelő kézügyességet. Véletlenül találkozott egy mandalafestővel, és azonnal tudta, hogy ez lesz az igazi...
Ma úgy érzi, ha alkot, kizárul a külvilág, megszűnik a tér, az idő. Teljesen átadja magát a színek és a formák hatásának. Saját bevallása szerint ilyenkor nem az ész és az ego diktál neki, hanem a "szív-lélek-szeretet" irányítja munkáját. Dr. Illés Gabriella azt szeretné, ha a tárlatlátogatók nyitottan lépjenek művei elé, és engedjék, hogy a magukban szunnyadó érzések életre keljenek! Próbáljátok ki!
