A csontritkulás a leggyakoribb csontanyagcsere - betegség, maga mint biológiai folyamat önmagában panaszt nem okoz, sokáig tünetmentes marad, ezért nevezik az osteoporozist néma járványt okozó kórképnek.

A csontszövet fogyása mikroszkópos majd makroszkópos törésekkel jár együtt. A combnyaktörést vizsgálva, ez az elváltozás okozza a hetven éven felüli nőknél a törések 25%-át, a férfiaknál a törések 17%-át.

A legszomorúbb az, hogy ezeknek az embereknek csak 50%-éli túl ezeket a töréseket.

A korábbi nézetektől eltérően a férfiak érintettsége is számottevő a csontritkulásban,

Az 50 év feletti lakosság egészének vizsgálata során kiderült, hogy a férfiak csontritkulási problémáinak gyakorisága a 30%-hoz közelít.

Kutatások bizonyítják, hogy a klimaktérium alatt a nők csonttömege évente 2-5%-kal lesz kevesebb, s a menopusa alatt elszenvedett csontveszteség akár 40-50% is lehet.

A betegség következtében kialakuló törések (csigolya, csípőtáji, alkartörések) mozgáskorlátozottságot, rokkantságot hagyhatnak maguk után, nem is beszélve arról, hogy az életminőségben is lényeges rosszabbodás következik be. Természetesen az öregkori  mozgáshiány okozta izomgyengeség, a csoszogó járás, a gyengén-látás is szerepet játszik a balesetek nagy részénél.

Többször találkoztam idős nőknél baleset nélküli csigolya roppanása, sőt egy alkalommal spontán combnyaktöréssel.

A prevenció az anyaméhben kezdődik, amikor az állapotos nő megfelelően táplálkozik, s így ebben a szép időszakban megóvja a csontvesztéstől és fogszuvasodástól saját magát, és optimálisan megalapozza magzata csontfejlődését. "Az embrió "elszívja" az anyától azt, amire szüksége van"- mondták a terhes nők a háborúk alatt. Gondolom mindenki hallott már szívbemarkoló történeteket arról, hogy milyen körülmények között születtek egészséges gyermekek, én mégsem bíznám a véletlenre gyermekem csontjainak egészségét. Ettől függ ugyanis az, hogy a majdani felnőtt milyen csontozattal indul útnak az osteoporozis mezején.

Szervezetünk 206 különálló csontból áll, amelyek kb. 80% csöves és 20% szivacsos szerkezetű. A csontok felépítésére jellemző, hogy a szerves hálóban szervetlen vegyületek ülnek. A csontok 70%-át a szervetlen vegyületek, főleg hidroxiapatitok teszik ki. Amikor a csontsűrűséget vizsgáljuk, akkor ezen a szervetlen anyagtartalom meghatározását értjük.

 A csontritkulás kialakulásában nagyon sok fontos tényező játszik szerepet. Az ok nagyon összetett, és nem egyszerűen kalcium vagy ösztrogén-hiányról van szó.  Számos úgynevezett rizikófaktort ismerünk, amelyek elősegítik a folyamat kialakulását. Elsőként a táplálkozási rendellenességek, az elégtelen Kalcium, C-vitamin, Magnézium, D-vitamin, Béta- karotin, Bór bevitel, felszívódási nehézségek, fokozott foszfátbevitel, túlzott alkoholfogyasztás, metabolikus acidosis.

A természetgyógyászok sokat beszélnek a szervezet elsavasodásáról, és nyugaton a szépségfarmokon 1958-óta ismert a savasról bazikusra átálló étrend. Sajnos, úgy tűnik mintha ezt kevesen vennék komolyan. (A szájban jól mérhető magának a nyálnak a kémhatása is, és ezzel az egyszerű módszerrel megtudhatjuk vajon elé lúgos-e a szervezetünk.)

 Az emberi szervezetre vonatkozóan az átlagos pH érték 7,35. Tehát a neutrálistól lúgos irányban enyhén eltérő miliőben működik. A pH normális értéktől való csekély eltérése jelentős mértékben befolyásolja a sejtek életét és működését.

A sejtekben az anyagcsere folyamatok szinte minden esetben igen érzékenyen reagálnak a környezet változására. Egyes biokémiai folyamatok gyorsabban, mások lassabban zajlanak le a kémhatás megváltozásakor.

Nemrégiben Amerikában egy kísérlet során egy szívet lúgos kémhatású folyadékba helyeztek, s azt tapasztalták több héten, hónapon keresztül tovább működött a szívizomzat. Majd ugyanazt a szívet savas kémhatású folyadékba helyezték és a szívizomzat kb. 2 óra múlva megállt, elvesztette ingerületvezető képességét.

Fogalmazhatunk úgy, hogy lúgos közeg = egészség ........., savas közeg = betegség .........?

Úgy gondolom, a tény magáért beszél, ha általánosságban ezt nem is fogalmazhatjuk meg.

Túlzott "savasodás" jöhet létre túlzott húsfogyasztástól, fehér liszt, cukor, kávé és cola fogyasztástól is.

A túlzott foszfor bevitelénél kimutatták a szervezet foszforsav tartalmának megnövekedését, az aszpartám tartalmú édesítőszerek bevitelekor hangyasavat mint lebontási terméket találtak. A táplálék foszfor - kalcium aránya ideális esetben 1:1, a sertéshús 1:36, a kacsahús 1:38 arányú  foszfortartalma hihetetlennek tűnik.

A foszfátfogyasztás negatívan befolyásolja a kalcium felszívódását, a mellékpajzsmirigy parathormonja pedig úgy hoz létre lúgosító mechanizmust, hogy a csontokból és a fogakból kalciumot old ki.

A cukor, a kávé és a koffein szintén kalciumrablás közben távozik a szervezetből. Ezért is érdemes korlátozni gyermekeink cukor, csokoládé és cola bevitelét.

A hormonális hatások bonyolult rendszerében megállapítható, hogy csontritkulás jöhet létre a túlzott pajzsmirigy és mellék-pajzmirigy működésénél.

Megfigyelték, hogy a depresszió és a csontritkulás között összefüggés van, a tudósok ezt az ilyenkor megnövekedő kortizolszintel és epinefrinszintel magyarázták, amelyek hatására több kalcium távozik a szervezetből.

 A tartós fekvés, ülés, s a súlytalanság állapota is kedvez a csontanyagcsere megbomlásának.

Gyakran egyes betegségek szakszerű kezelésével okozunk másodlagosan osteoporosist pl.: tartós heparin tiroxin, corticosteroid therápia, valamint a nemi mirigyek csökkent működésekor kemotherápia alkalmazása és besugárzás esetén.

Összefoglalva tehát a női nem, a fehér bőr, az (a fekete bőrűek csonttömege nagyobb, a többi nem ismeretes) északnyugat-európai csoport, a dohányzás, ülő életmód, alkoholizmus, pozitív családi anamnesis, az alacsony növés, a hypogonadizmus, az endokrin és anyagcsere betegségek,a gyulladásos reumatológiai, a gastrointesztinalis (bélbetegség, felszívódás zavar, laktóz intolerancia) kórképek esetén mindig gondoljunk a csontritkulás fokozott előfordulására.

Ellentmondásnak tűnik, hogy a hosszútáv futóknál gyakrabban találkozunk csontritkulással. Ennek az a magyarázata, hogy a versenysportokat űző nők általában fizikai terhelésüket a menzes kimaradásáig szokták fokozni és ilyenkor a hormonrendszer felborulása váltja ki a kórképet.

A mozgás rendkívül fontos a terápiában, de mindenképpen fontos a mértékletesség

elve,heti 2-3 alkalommal 40-50 perc edzés elegendő. Tudni kell, hogy a mechanikus hatásnak kitett csontokban úgynevezett piezo-elektromosság képződik, ahol a csontrészlet relatíve

negatív töltésűvé válik, s ez váltja ki, hogy a negatív helyeken a csontlebontó sejtek

csontépítők alakulnak, s megindul az új csont képződése.

Mozgás hatására csontképződés csak ott van, ahol az izmok " csontáramfejlesztő" hatása

érvényesül. ( így ha valaki kocog, nyugodtan lehet

az alkarjában és vállában csontritkulás )

Törekednünk kell hát az egész izomrendszer átmozgatására.

Dr.Képes Ildikó