Egy nemzetközi vizsgálat szerint öt növényfajtából minden másodikat a teljes kihalás veszélye fenyegeti környezetünk rohamos pusztulása miatt.
A Földi élet legfőbb támaszai a különféle növényfajták és a gombák; a tudományos világ képviselői most éppen azon vannak, hogy az eddig ismeretlen növényfajtákat minél előbb beazonosítsák, és valamiképp meg is mentsék azokat, még mielőtt teljesen eltűnnének a Föld színéről.
Ezek a ma még jószerivel ismeretlen fajok jelenthetik az emberiség igazi kincsestárát: ezekből készülhet majd élelmiszer, orvosság, és üzemanyag, ha már kimerülnek a korábban használt források - olvasható a Guardian terjedelmes összeállításában.
De ezekből a növényfajokból készülhetnek azok a gyógyszerek is, melyekkel az emberiség sikerrel küzdhet meg eddigi legnagyobb kihívásával, a világméretű járványokkal, így a koronavírussal is.
Csak 2019-ben több, mint a 4000 növény- és gombafajt fedeztek fel, köztük az Allium (ez egyféle díszhagyma növény) hatféle változatát, mely a jövőben mintegy 800 millió ember élelmezését oldhatja majd meg olyan helyeken, melyeket a klímaválság következményi egyébként is komolyan sújtanak.
Növények és gombák nélkül az emberiség túlélése kerül veszélybe, egyszerűen azt kell tudomásul vennünk, hogy ezek jelentik életünk alapját – állítja Alexandre Antonelli, az Egyesült Királyság Kew (RBG Kew) királyi botanikus kertjének tudományos igazgatója, a vizsgálat vezetője.
"Valahányszor elveszítünk egy fajt, elveszítjük az emberiség túlélésének egy újabb lehetőségét" - mondta Antonelli. Szerinte bizonyos értelemben vesztésre áll az emberiség ebben a versenyben, hiszen jóval gyorsabban halnak ki fajok, minthogy egyáltalán megtalálnák és elneveznék azokat.
A kihalással fenyegetett fajok számát azért is nehéz pontosan megbecsülni, mivel jó részüket még nem is ismeri a tudomány; ezért a vizsgálatba bevont szakemberek igénybe veszik az AI (a mesterséges intelligencia) segítségét is.
A 2016-os növényállapot-jelentés szerint minden ötödik növényfaj fenyegetett volt, de a legújabb vizsgálat szerint a valódi kockázat ennél jóval nagyobb. A növények elvesztésének fő oka a vad élőhelyek pusztulása a termőföldek térnyerése miatt, de hozzájárul a pusztuláshoz a vadon termő növények túlzott betakarítása, az invazív fajok egyre gyakoribb megjelenése, a környezet szennyezés és egyre inkább az elhatalmasodó éghajlati válság is.
Emberek milliárdjai támaszkodnak a növényi alapanyagokból készült gyógyszerekre, a jelentés ugyanakkor azt is megállapította, hogy a kezelésként használt 723 fajt ma már jórészt a kihalás fenyegeti.
"A jelenleg a világon ismert összes növénynek csupán 7 százaléka az, melyből dokumentáltan valamifajta gyógyszer előállítható, vagyis jó részük ma még kihasználatlan" - mondta Melanie-Jayne Howes, az RBG Kew kutatási vezetője. - "Ezért is fontos, hogy megvédjük a biológiai sokféleséget, hogy jobban felkészülhessünk a bolygónk és az egészségünk előtt álló kihívásokra" – mondta.
Monique Simmons, az RBG Kew növényeinek és gombáinak gyógyszerként való felhasználását kutatja. Szerinte a természet kulcsfontosságú hely lehet a koronavírusok és más, világméretű járványok elleni szerek kifejlesztésekor.
A jelentés kiemelte azt a nagyon kevés növényfajt is, amelyektől az emberiség élelmezése jelenleg függ. Ez kiszolgáltatottá teszi az ellátást, különösen mivel a világ népessége 2050-re várhatóan 10 milliárd főre nő. A világ népességének fele függ ma a rizstől, a kukoricától és a búzától, és csupán 15 növény biztosítja az összes kalória 90 százalékét.
"A jó hír ugyanakkor az, hogy több mint 7000 ehető növényfajta létezik, amelyeket a jövőben felhasználhatunk élelmezés céljára" - mondta Tiziana Ulian, az RBG Kew kutatási vezetője.
