Az Európai Antibiotikum Nap az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kezdeményezése, amely az Európai Unió intézményeivel, a tagországok egészségügyi hatóságaival, az Egészségügyi Világszervezettel és számos egyéb szakmai csoport képviselőivel való szoros együttműködésben valósul meg. Az ECDC arra ösztönzi a tagországokat, hogy ezen a napon tájékoztassák a lakosságot az antibiotikumok felelősségteljes alkalmazásának jelentőségéről, annak mikéntjéről, valamint a szakemberek közötti kommunikáció számára is fórumot teremtsenek.

Miért kell odafigyelnünk a helyes antibiotikum szedésre?

Bár régóta ismert gyógyszerekről van szó, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy sokan nem rendelkeznek elegendő ismerettel arról, hogy milyen esetekben és hogyan fejtik ki gyógyító hatásukat az antibiotikumok. Ez lehet az oka annak, hogy napjainkban sokan a szélsőségeket képviselik az antibiotikum szedés tekintetében. Vannak, akik olyankor is antibiotikumot kérnek orvosuktól, amikor arra nem lenne szükség (például vírusos eredetű fertőzések, mint az influenza esetében). Mások viszont teljes mértékben elzárkóznak az antibiotikum szedéstől. Egyik hozzáállás sem helytálló.

Ne felejtsük el, hogy nagy szükségünk van ezekre a gyógyszerekre, hiszen a bakteriális fertőzéseket csak az antibiotikumok gyógyítják! Amíg nem léteztek antibiotikumok, az emberek belehaltak a ma már banálisnak számító bakteriális fertőzésekbe. Azonban a helytelen, vagy indokolatlan antibiotikum szedés ellenállóvá teheti a fertőzést okozó baktériumokat, tehát az adott hatóanyag elveszítheti hatékonyságát. A baktériumok túlélésük érdekében ugyanis képesek arra, hogy alkalmazkodjanak az antibiotikumok hatóanyagához, és átalakuljanak, ellenállóvá váljanak a már megszokott hatóanyaggal szemben. A szuperbaktériumoknak is nevezett rezisztens baktériumok jelenléte miatt hosszabb ideig tartanak a betegségek, gyakrabban alakulnak ki szövődmények, melyek szélsőséges esetben akár halálozáshoz is vezethetnek. Ez a probléma azonban nem csak az adott pácienst érinti, hiszen az ellenállóvá vált baktériumok terjedni is képesek! A felelős gyógyszerfogyasztásra tehát nem csak saját egészségünk, de környezetünk védelme érdekében is figyelnünk kell!

A legutóbbi ECDC adatok megerősítik, hogy az Európai Unióban a rezisztens baktériumokkal fertőzött betegek száma nő és az antibiotikum rezisztencia lényeges közegészségügyi veszéllyé vált. Az uniós országokban többek között a sokak által jól ismert Escherichia coli baktérium esetében is növekszik az antibiotikum rezisztencia mértéke. Az ECDC 2009 szeptemberében publikált felmérése szerint az Európai Unióban évente 25.000 beteg hal meg bizonyos multi-rezisztens baktériumok okozta fertőzés következtében. Ez a tendencia jelentős kihívásokat jelent a gyógyszeripar számára, mert a fejlesztések jelenleg nem tudják kellő gyorsasággal követni a baktériumtörzsek módosulásait. Ez ahhoz vezethet, hogy a jövőben olyan bakteriális fertőzésekkel találkozhatunk, amelyekre nem hatnak majd az ismert antibiotikumok, tehát nem tudjuk majd gyógyítani ezeket!

Mit tehetünk az antibiotikumok hatékonyságának megőrzéséért?

Az antibiotikumok helyes alkalmazása segítheti az ellenálló baktériumok kialakulásának megelőzését és az antibiotikumok hatékonyságának megőrzését a következő generációk számára. Ehhez egyénileg mindenki hozzájárulhat azzal, hogy betartja az antibiotikum szedés szabályait.

Ne kezeljük magunkat korábbról megmaradt, vagy másoknak felírt gyógyszerekkel, akkor sem, ha a tüneteink megegyeznek másokéval, vagy azokkal a panaszokkal, amiket korábban mi magunk már tapasztaltunk.

Az antibiotikum szedését csak az orvos írhatja elő, bakteriális fertőzés esetén. A vírusos eredetű fertőzéseket, például az influenzát, az antibiotikumok nem gyógyítják!

Mindig vegyük be az orvos által előírt mennyiséget! 2-3 nap elteltével, a panaszok megszűnése után sokan hajlamosak abbahagyni a gyógyszer szedését. Ez a betegség kiújulásához vezethet, ugyanis a tünetek enyhülése nem jelenti azt, hogy meg is gyógyultunk. Ha az orvosunk által tanácsoltnál hamarabb, túl korán abbahagyjuk az antibiotikum szedését, annak nemcsak a betegség kiújulása vagy újrafertőződés lehet a következménye, de kifejlődhetnek olyan kórokozók is, amelyek ellenállóak az adott készítménnyel, vagy akár több hatóanyaggal szemben (utóbbi esetben multi-rezisztens baktériumokról beszélhetünk). Ez a tendencia már elindult - mindössze 70 évvel az első antibiotikum, a penicillin felfedezése után.

Mire érdemes még odafigyelni antibiotikumos kezelés során?

 A betegségek és az erős gyógyszerek, mint például az antibiotikumok, a szervezetünkben természetes módon meglévő, a bélflóra részét képező jótékony baktériumok működését is gyengítik, a bélflóra egészséges egyensúlya eltolódik. Ekkor romlik az ellenállóképességünk, az emésztésünk, és az arra hajlamosak hasi panaszokat (legtöbbször hasmenést) is tapasztalhatnak. A bélflóra károsodás megelőzése céljából az antibiotikumot ajánlott mindig probiotikus gyógykészítménnyel együtt szedni. A probiotikumok jótékony hatású baktériumok, javítják a bélflóra működését, elősegítik a problémamentes emésztést, erősítik az immunrendszert és vitaminokat juttatnak a szervezetbe. Így hozzájárulnak ahhoz, hogy gyorsabban felépüljünk a betegségből.