Prof. dr. Blaskó ismertetése szerint a véralvadás egy nagyon komoly rendszer, amelyben rengeteg tényező egymásra hatásának következtében kétféle kóros eredmény születhet. Ha a rendszer az alvadás irányába tolódik el, trombózis jöhet létre, ha pedig ellenkezőleg, akkor vérzékenység. Tehát a rendszer egyensúlya szükséges ahhoz, hogy a vér normális körülmények közt folyjon. Ennek a bonyolult mechanizmusnak ma Magyarországon igen kevés szakértője van, az igény viszont óriási, hiszen rengeteg a kardiológiai, a trombózisos beteg. Ez utóbbi betegségnek ráadásul akár halálos szövődménye is felléphet, a tüdőembólia.

Mivel foglalkozik a haemostaseológus?
Ez a szakterület egyaránt érinti az artériás-, a vénás betegségekkel foglalkozó medicinát, a kardiológiát, a neurológiát és az angiológiát, hiszen ezek mindegyikében előfordulhat az artériák, vagy a vénák elzáródása, így ezek kezelésére, megelőzésére égető szükség van. Még az ötvenes években is villámcsapásszerű szövődménynek tekintették a műtétek után fellépő tüdőembóliát, amit ma már sikeresen meg lehet gátolni. Ebben a folyamatban játszott szerepet a 20 éve megalakult Trombózis és Haemostasis Társaság, melynek később 4 évre Blaskó professzor lett az elnöke. A szervezet arra a szomorú helyzetre próbált reagálni, hogy még a környező országoknál is rosszabbul álltunk a vénás trombózisos betegségek terén. Mivel a cél az volt, hogy leszorítsák az ezzel járó halálozást, felhívták a nagy kórházak figyelmét a trombózisra és a tüdőembóliára. Csupán ez a lépés is elegendő volt ahhoz, hogy felére csökkenjen a tüdőembóliás halálozások száma. Ráadásul a kórházakban az alvadásgátló gyógyszerekre költött összeg az első három legjelentősebb közé került.

A trombózis kialakulása, jelei
Bár a trombózis, illetve embólia leggyakrabban az alsó végtag vénáiban, pitvarfibrilláció esetén a szív pitvarában és az agyi erekben alakulhat ki, ugyanígy előfordulhat a tüdőben, a méhben, a méh körüli vénákban, a végbél körüli vénákban, a felső végtagokban vagy akár a szemben is. Az úgynevezett tromboembóliás betegség ezen kívül bizonyos ritka, de súlyos kórállapotok esetében (pl. daganatos megbetegedések, autoimmun betegségek) minden szervünkben kialakulhat.
- Bizonyos tünetek esetén feltétlenül gyanakodni kell a trombózisra és mielőbb orvoshoz kell fordulni. Ilyen például, ha a láb dagadni kezd, bőre puha, tészta tapintatú, fájdalmas és meleg lesz, ha a boka környékén barnás elszíneződés alakul ki, ha hirtelen elveszik a látás (akár átmenetileg is), ha szélütés következik be, ha rendszeres vetélés történik, illetve ha átmeneti végtaggyengeség, beszédzavar jelentkezik.
Felmerül a kérdés, hogy szűrhető-e a trombózis hajlam. Tény, hogy a fokozott véralvadási képesség sok esetben előre képes jelezni a problémát. Ennek tudatában a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a tromboembóliás megbetegedések kialakulásának kockázata. A szűrés elsősorban genetikai alapú, de speciális vizsgálatokkal a vér alvadékonyságának mértéke is meghatározható.

forrás: www.oxygenmedical.hu