A nyári utazások rengeteg élményt és kikapcsolódást jelentenek, de a hosszabb utak bizony veszélyeket is rejtenek magukban. Vajon kire. milyen baj leselkedhet, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A hosszabb repülőút és a trombózis kapcsolatára már többször is felhívták szakemberek a figyelmet. De tudtad, hogy az sem mindegy, hogy hová ülsz a gépen? Most orvos szakértőtől megtudhatod, pontosan miért is veszélyes a hosszú utazás, és hogy miért nem érdemes az ablak mellé ülni a repülőn.

Évről évre nő a halálos trombózisos esetek száma, ami többek között a fogamzásgátló tabletták elterjedésének és a nem megfelelő életmódnak a következménye. Így nem csoda, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a trombózis megelőzése és kezelése.

Meleg időben kitágulnak az erek, és jobban dagadnak a végtagok. Sokan csak legyintenek, hogy „majd elmúlik” - és nem sejtik, hogy milyen veszély rejtőzhet egy-egy megduzzadt láb vagy kar mögött.

Az utóbbi időkben egyre többet hallani a hormonális fogamzásgátlók okozta halálos kimenetelű trombózisról, ezért az Európai Gyógyszerügynökség szigorítaná a készítmények felírását. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet is közreadott egy tájékoztató levelet, amelyben többek között az áll, hogy a készítményt felíró szakembernek folyamatosan tájékoztatni kell a beteget a veszélyekről és a szűrések lehetőségéről.

Az egyre melegebb időjárás jó hatással van a kedélyünkre, de rontja a visszérbetegek állapotát. A visszeresség nemcsak esztétikai hátrányt jelent, de súlyos szövődményei is lehetnek.

A külső okok vezérelte, úgynevezett szerzett trombózis váratlanul érkezik és nem kevésbé veszélyes, mint a családi kórtörténetből kikövetkeztethető, öröklött, fokozott vérrögképződési rendellenesség. Alapvető különbség, hogy ilyen esetekben nem „üzen a múlt”, ezért a beteg gyakran nem kivizsgálásra, megelőzésre, hanem már konkrét panaszokkal vagy súlyos állapotban kerül orvoshoz.

Valóban létezik összefüggés a hosszabb utazások és a mélyvénás trombózis kialakulása közt? Ebben a témában jelent meg nemrégiben egy új tanulmány, amelyhez prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus fűzött hasznos tanácsokat.

Trombózisról beszélünk, ha az érrendszerben a fokozott alvadás miatt vérrög (thrombus) képződik. Ennek megfelelő kezelése elengedhetetlen, a súlyosbodás, vagy akár egy végzetes kimenetelű tüdőembólia elkerülése miatt. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus az aszpirinnel történő kezelés körüli félreértéseket oszlatta el.

Azoknak, akik már átestek trombózison, fokozottan kell figyelniük a megelőzésre, a következő esemény kivédésére. Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus hasznos tanácsokkal szolgált.

A fogamzásgátlók trombózisfokozó hatásával kapcsolatban elég sok tévhit él az emberekben. Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus megvilágítja a helyzetet.  

A trombózis a test számos pontján felléphet, vannak kevésbé veszélyes és kifejezetten nagy kockázatot rejtő típusok. Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa, véralvadási specialista a véralvadás folyamatáról és az egyes típusokról beszélt.  

A trombózis ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít, hiszen 40 ezer ember hal meg évente aterotrombózis miatt. Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője a kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről beszélt.  

A véralvadás egy igen bonyolult rendszer, amelynek kóros eltérései többek közt vérzékenységhez vagy trombózishoz vezethetnek. Igen kevés olyan szakértő dolgozik ma hazánkban, aki tökéletesen tisztában van a kényes mechanizmussal, annak betegségeivel és kezelésével. Prof. dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus beszélt a szűrés és a megfelelő kezelés jelentőségéről.