Magyarországon kívül Lettországban és Izlandon haladta meg a drágulás a 10%-os mértéket. A volt keleti blokk országai közül még Bulgáriában (8,8%), Szlovákiában (7,5%), Észtországban (7,4%), Romániában (7,1%) és Csehországban (6,9%) látványos az árak emelkedése. Csökkenést mindössze két országban (Olaszország -0,9% és Ciprus -3,3%) mutatnak a számok – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
(Grafikon forrás: Eurostat)
Ha az előző negyedévhez (2016. II. né.) képest vizsgáljuk, Magyarország már lecsúszik a dobogóról: a hazai 3,4%-nál Írországban, Máltán és Izlandon is valamivel látványosabb a drágulás. Hosszabb időtávot tekintve, a 2010 óta eltelt időszakot nézve az észak-európai és balti országok viszik a prímet: Észtországban például 67%-kal magasabbak az árak 2010-hez viszonyítva. Magyarország ebben az összevetésben a középmezőny élén áll, nálunk a válság miatt dinamikusan mozgó ingatlanpiaci árak összességében 20%-kal mentek fel az elmúlt 6 évben.
A községekben estek az árak
Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés eltérő volt az egyes területeken. A fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig 1% volt a drágulás mértéke. A községekben egyenesen csökkentek az árak, a falvak esetében 15%-os áresést mutatnak a számok – ismertette Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, adóhatósági statisztikákra és az OTP Értéktérkép adataira hivatkozva.
Az elmúlt években a legnagyobb értéknövekedés a lakótelepi lakásoknál következett be: tavaly a panelek országos átlagára már meghaladta a 200 ezer Ft/m2-t. Míg a lakások 15%-ot drágultak, az önálló házak értékük tizedét vesztették el az év első kilenc hónapjában. Ennek indoka, hogy ezek általában az amúgy is a csekélyebb forgalmú, a befektetői kereslet által került vidéki településeken találhatók. Egyes helyeken, például Pest megyében a piaci túlkínálat is lefelé hajtja az önálló házak árát.
Egy pesti lakás árából kijön öt nógrádi
Az eladott lakóingatlanok országos 260 ezer forintos átlagárában nagy a szórás: a fővárosi négyzetméterár ötszöröse a Nógrád megyei 70 ezer forintos értéknek. Az ingatlanárak Budapest mellett Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is 15% feletti mértékben emelkedtek tavaly. Nógrádban és Somogyban azonban csökkentek: előbbi esetében a csekély kereslet, utóbbinál a korábbi magas árakból való korrekció okolja az áresést. A megyeszékhelyek közül a legnagyobb mértékben Kecskemét (17%) drágult 2015-höz képest. A rangsorban Tatabánya (16%), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15%) követi.
Soha nem kerültek még ennyibe a magyar lakások
A nominális árszint, történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, vagyis ilyen magas lakásárakat papíron még nem láttunk idehaza. Reálértéket tekintve azonban – Budapestet kivéve – országosan még elmaradnak 2008-tól, a bérekhez viszonyított árak pedig nagyjából az 1998-1999-es éveket idézik.
Az OTP Ingatlanpont szakértője arra számít, hogy idén az egyensúlyi szinthez közelítve, az újlakás kínálat bővülésével országos szinten már csak egyszámjegyű lesz az áremelkedés, azonban a regionális különbségek tovább mélyülnek majd.
(Forrás: OTP Lakóingatlan Értéktérkép 2016/2)
