Az állatkertekben lakó állatok rendszerint lényegesen tovább élnek, mint a természetben élő fajtársaik. Hiszen a vadonban az állatok rengeteg veszélynek vannak kitéve, s szinte minden nap a létért, a túlélésért való küzdelem jegyében telik. Ebben a küzdelemben pedig sokan maradnak alul. A korszerű állatkertek lakóinak viszont sokkal könnyebb az életük, nem kell megküzdeniük a táplálékért, az ivóvízért, a búvóhelyért, nem kell menekülniük a ragadozók elől, sőt még a párválasztás sem jelent túl nagy gondot számukra. Ebből adódóan az állatkertekben sokkal gyakoribb az extrém magas élettartam is.

Az ilyen hosszú életű állatok közé tartozik Evita, a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő mhorr gazella is, aki 2001. április 27-én született a Berlini Állatparkban, vagyis most áprilisban volt 18 éves. Ezzel nemcsak a városligeti intézményben látható hat mhorr gazella közül a legidősebb, hanem a világon jelenleg élő összes mhorr gazella közül is!Bő 18 évével Evita egyébként a mhorr gazellák abszolút rekordjától sincs már túl messze. A legidősebb valaha élt ilyen gazella – egy Separada nevű nőstény – 19 évig és négy hónapos korában pusztult el. Ehhez képest a vadon élő példányok – amikor még léteztek – 10-12 évnél tovább nemigen éltek.

A mhorr gazella (Gazella dama mhorr) tulajdonképpen a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja, amely eredetileg Északnyugat-Afrikában volt őshonos. Az utolsó vadon élő példányokat az 1960-as, ’70-es években figyelték meg. Állatkertekben is meglehetősen ritkán tartottak ilyen gazellákat, így az, hogy vadonbeli kipusztulásukkor még voltak egyedek, amelyekkel a mhorr gazella megmenthető volt,

José Antonio Valverde, Kép: wikipedia

elsősorban a kiváló spanyol biológus és környezetvédő, José Antonio Valverde (1926–2003) érdeme. Ő a sivatagi élővilág, többek közt a szaharai antilopok és gazellák jeles kutatója volt.

A populáció tervszerű szaporítása Valverde professzor kezdeményezésére, Almeríában indult meg. A program nemzetközivé válása azonban csak a Spanyolországban 1975 után lezajló politikai változások eredményeként vált lehetségessé.

A magyar főváros állatkertje 2008-ban csatlakozott a mhorr gazella tenyészprogramhoz, ekkor érkezett Budapestre Evita is. Felmenői között berlini, müncheni és frankfurti születésű állatok is vannak, ám a dédszülőktől felfelé az ősök az említett andalúziai szaporítóközpont, Almería lakói voltak. Még korábbi felmenői pedig mind az egykori Spanyol Szaharából származnak. Evita egyébként beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nemcsak hosszú élettartama miatt, hanem azért is, mert számos utódot is a világra hozott.

Szóval, nevéhez illően, igazi szivárványos életet élt Evita – őseivel -, mindannyiunk örömére! Éljen a matróna! Látogassuk meg az öreg hölgyet!

Fővárosi Állat- és Növénykert, Kép: PParchívum

A hazai állatkertek közül az első, Európa 110 vezető állatkertje közül pedig az élmezőnyben, a 17. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert egy mértékadó értékelési rendszer, az úgynevezett Sheridan-lista szerint. A listán Budapest Hamburgot és Londont is megelőzi.