Egyre több szó esik arról, hogy a sokszor alábecsült, ám nagyon gyakori fertőző betegséget, a lázzal, viszkető hólyagos kiütésekkel járó bárányhimlőt nem szabad félvállról venni. A szeptemberben óvodába, iskolába kerülő gyerekek között sokszor járványszerűen söpör végig a fertőzés – ami azonban védőoltással elkerülhető, ha időben kialakítjuk a védettséget. Azaz, ha augusztus második felében a gyerekek megkapják az második adag vakcinát is, akkor védetten kezdhetik a tanévet.
Magyarországon évente átlagosan 35-40 ezer esetben jelentik a bárányhimlőt, de szakértők szerint ennél sokkal több gyermek kapja el a betegséget. Egy frissen megjelent tanulmány, mely a bárányhimlő elleni védőoltás hatékonyságát elemzi, úgy becsüli, Magyarországon a betegek 60%-át nem is jelentik, a fertőzöttek száma évente valójában 97 ezer körül alakul. Világszerte a bárányhimlős betegek 90%-a 15 évesnél fiatalabb, döntő többségük 5 év alatti gyermek.
- A bárányhimlő elleni védekezés szempontjából az az optimális, ha a kisgyermekek a közösségbe kerülés előtt, 15 és 18 hónapos korban kapják meg a betegség elleni védőoltást – foglalta össze dr. Dr. Janitsáry Anna, infektológus szakorvos, a GSK orvosszakértője. - A második adagot 6 héttel az első adag után célszerű beadni, de a két dózis beadása között legkevesebb 4 hétnek el kell telnie - tette hozzá a szakmber.
Legkésőbb, most a napokban célszerű beadatni az ismétlőoltást, hogy a tanév elejére kialakuljon a betegség elleni magas fokú védelem.
A bárányhimlő, amit a varicella-zoster vírus okoz, cseppfertőzéssel terjed, és átviteléhez testi kontaktus sem szükséges. A kórokozó a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, de leginkább belélegzés útján terjed, elég, ha 20-30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel. Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.
Szakértők szerint azért is célszerű védőoltással megelőzni az esetek többségében enyhe lefolyású betegséget, mert az orvoshoz forduló betegek egy részénél különböző szövődmények lépnek fel.
A leggyakoribb ilyen a bőr, illetve a lágyrészek bakteriális felülfertőződése, mely akár véráramfertőzéshez is vezethet, de ezen kívül neurológiai elváltozásokat, a kisagy, ritkábban az agyvelő gyulladását is okozhatja. Felnőtt betegeknél a leggyakoribb és legveszélyesebb szövődmény a varicella vírus okozta tüdőgyulladás.
Az optimális védelemhez két adag védőoltásra van szükség: a vakcináció tapasztalatait nyomon követő kutatók megállapították, hogy a védőoltás második adagja tovább növelte a védelem eredményességét, ezzel minimalizálva az úgynevezett áttöréses – enyhe lefolyású, de fertőző – esetek arányát.
A közösségbe kerülő gyermekek mellett a bárányhimlő a várandós nőkre, a többgyermekes családokra és a fertőzésen eddig még át nem esett felnőttekre is veszélyes. A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású és ezért a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb. Ezért a gyermekvállalást tervező, a betegségen át nem esett fiatal nők és párjuk számára is ajánlott az immunizáció. A terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása ellenjavallt.
A bárányhimlő elleni védőoltások beadása után leginkább enyhe nemkívánatos tüneteket észlelhetünk. Az oltás helyén leggyakrabban fájdalom, duzzanat, pirosság, bőrkiütés alakulhat ki, illetve hőemelkedés, láz is előfordulhat.
A bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, hiszen a praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése. A beoltott gyermekek tehát kisebb testvéreiket, óvoda- és iskolatársaikat is védik.
