- A gyerekek látják, érzik, hallják, hogy mi történik körülöttük a világban és szűkebb környezetükben. Testközelből tapasztalják meg a változást, ez pedig megrémisztheti őket. Egy ideig gyűjtik a feszültséget, aztán kiadják magukból hiszti, dobálás, csapkodás, köpködés formájában. Furcsán hangzik, de ez jó. Ki kell jönnie, fel kell, hogy tudjanak szabadulni – magyarázza a szakértő, aki szerint a következő időszakban a gyerekek agresszívvá válhatnak a szülőkkel és a testvéreivel szemben is.
Van azonban néhány módszer, aminek a segítségével a feszültségek, ezáltal pedig a konfliktusok is csökkenthetők.
- Adjunk pár napot magunknak, hogy kialakítsuk a napirendet. A gyerekek ettől biztonságban fogják érezni magukat és csökkenni fog a hisztik száma.
- Naponta két-három alkalommal teremtsünk lehetőséget a mozgásra. Ha van teraszunk, udvarunk, tornázzunk ott együtt, ha erre nincs lehetőség, tárjuk ki a nappali ablakát, hogy bejöjjön a friss levegő, és mozogjunk a szőnyegen.
- A napirendünkben határozzunk meg olyan idősávokat, amikor csak a gyermekre koncentrálunk. Ekkor ne vegyük fel a telefont, ne nézzünk híreket. Vonjuk be az otthoni feladatok elvégzésébe, a takarításba vagy éppen a főzésbe.
- A tanuló- és munkaidőben lehetőség szerint szeparáljuk el magunkat külön szobákba. Jelöljük ki a home office és a home school területeit, ahol kizárólag a munkavégzés illetve a tanulás zajlik. Lehetőség szerint az étkezőasztalon ne dolgozzunk, azt hagyjuk meg a közös ebéd és vacsora színterének.
- Természetesen nem leszünk mindig nyugodtak, és a gyermekeinkből is előtörhet a feszültség akár naponta több alkalommal is. Vegyük észre ennek az első jeleit, szakítsuk meg tevékenységünket 10-15 percre és tereljük el a figyelmüket. Muzsikáljunk, énekeljünk, táncoljunk egy kicsit, vagy meditáljunk, és alkalmazzunk légzéstechnikát. Vegyük figyelembe egyéni igényeiket is: az egykék ebben az időszakban jobban igényelik majd a közös játékot, a testvéreknél pedig a magánszféra kaphat nagyobb hangsúlyt.
- Ha már meg van a konfliktus, kezeljük higgadtan, ugyanakkor hagyjuk, hogy levezessék feszültségeiket.
- Legyünk következetesek és példamutatók. Ne várjunk el olyat, amit mi magunk, szülőkként sem tudunk megtenni. Ha mi rendben vagyunk, a gyerek is rendben lesz!
Mindannyian tudjuk, mennyire fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat az utcán. Kevesen vannak azonban, akik olyannyira tudatosak ezen a téren, hogy legalább néhány hónapos önvédelmi oktatáson részt vegyenek – mondja Kovács Ildikó női önvédelmi oktató. A szakértő úgy véli, az újraélesztéshez hasonlóan életet menthet az is, ha képesek vagyunk megvédeni magunkat.