Nehéz megállapítani, hogy a 2018-as felméréshez képest mért változások mennyire a koronavírus hatására vagy az autóeladások növekedéséből, a folytatódó szuburbanizáció miatt vagy más okokból következtek be, illetve melyek az idei vagy az utóbbi két év trendjei. Az ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a járványnak nagy hatása volt a közlekedési szokások változására. Ez a konkrét kérdésünkre adott válaszokból különösen Budapesten látszik jelentősnek, ahol a több mint 10 kilométer új kerékpársáv és a pesti alsó rakpart hétvégi megnyitása a gyalogos és kerékpáros forgalom számára is növelhette a bringázási kedvet.
Fontos kiemelni, hogy míg a közlekedési módok közül az autók foglalják el a legnagyobb teret, a felnőttek 60 százaléka nem közlekedik autóval a mindennapokban, a felnőtt lakosság 56 százaléka fenntartható közlekedési módokat (közösségi közlekedés, kerékpár, gyaloglás) választ.
Másodlagos közlekedési eszközként a kerékpár 3 százalékot erősödött, az autózás ugyanennyit csökkent, így mindkettő a felnőttek további 24 százalékának rendszeres közlekedési eszköze.
Jelentős csökkenés tapasztalható az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió kerékpárhasználatában. A főleg hegyvidéki területen 14-ről 9 százalékra csökkent az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya, Debrecen régiójában pedig 30-ról 25-re.
A fővárosban 6 százalék közlekedik elsősorban kerékpárral. Budapesten elsősorban a felnőttek autóval 27 százaléka közlekedik autóval, és 54 százalék tömegközlekedik.
Feltűnően megnőtt a rollerek száma – vagy legalábbis a rájuk irányuló figyelem - az utóbbi években, de statisztikailag még nem számottevő: Budapesten és Pest-megyében is csupán 1 százalék közlekedik így vagy gördeszkával a mindennapokban.
Az elsősorban gyaloglók aránya Budapesten 10, Pest-megyében 7 százalék volt a mindennapokban.
2018-hoz képest csökkent, de továbbra is kimagasló a kerékpárral rendelkezők aránya a felnőttek között. 63 százalékának van saját biciklije, összesen – azokkal együttvéve, akiknek van elérhető nem saját kerékpárja – a felnőtt lakosság 75 százaléka számára elérhető közlekedési mód a kerékpár.
A változás mögött a kis értékű biciklik selejtezése állhat: feltűnően, 9 százalékkal csökkent a 20000 Ft-nál kisebb értékű biciklik száma, míg az 50000 Ft-nál többet érő kerékpároké növekedett.
Budapesten 2020 nyarára 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározók száma. A fővárosban is a hetente többször kerékpározók aránya nőtt leginkább, a koronavírus évében a felnőtt lakosság 4 százaléka közlekedett naponta biciklivel.
Kormánypárti és ellenzéki, illetve párt nélküli szavazók ugyanolyan arányban (70-71 százalék) szoktak kerékpározni. Így elmondhatjuk, hogy a kerékpározás Magyarországon pártpolitikai ellentéteken felülemelkedő szokás, később pedig az attitűdökben és a fejlesztések támogatásában is hasonló arányokat fogunk látni.
Több férfi kerékpározik, mint nő, a fiatal felnőttek jóval nagyobb arányban kerékpároznak az idősekhez képest, több diplomás kerékpározik, mint csak 8 általánost végzett, valamint a kisebb városokban és falvakban legnagyobb a biciklizők aránya – utóbbi a megtett utak hosszával és az gépjárműforgalom mértékével lehet leginkább összefüggésben.
Az ország teljes felnőtt lakosságának 9, a budapestieknek 11, a budapesti tömegközlekedőknek pedig 13 százaléka kerékpározott többet a koronavírus elkerüléséért.
Az is látszik, hogy az alkalmi kerékpározók sokkal többet ültek biciklire. A teljes kerékpárhasználó népesség 13 százaléka gyakrabban biciklizett, a Budapesten kerékpározóknak viszont már 21 százaléka, a Budapesten élő, de jellemzően tömegközlekedést használók 23 százaléka gyakrabban váltott inkább kerékpárra, hogy elkerülje a fertőzésveszélyt.