Minden hatodik percben meghal egy ember szélütés következtében. A rák és a szívbetegségek után a gutaütés a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség. Magyarországon évente 40-50 ezer új eset fordul elő, ugyanakkor 18 ezren halnak meg szélütés következtében. Minden negyedik beteg 60 év alatti.
A statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százalék küzd depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradvány tünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és el tudja látni önmagát.
Az összes stroke esetet tekintve mintegy 10 százaléka 50, míg 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt jelentkezik. Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt, ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő.
A stroke betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az esetek 15-20%-ában beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért is sürgős, mert a szélütés minden órájában kb. 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el.
Tünetek és előjelek
- hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél
- hirtelen kialakuló beszédmegértési zavar, szóformálási nehézség
- hirtelen bekövetkező látászavar, kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélesség
- hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
- a térérzékelés hirtelen elveszítése, hirtelen memóriazavar
Ezek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Akár már egyetlen jel megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására. A tünetek kialakulása viszonylag hirtelen történik: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt. Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfél bénulását okozhatja. A beteg ilyenkor elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok, mintha ismeretlen nyelven íródtak volna.
Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
Hogy ez ne történjen meg, a tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, hiszen a tünetek megjelenésétől kezdve csak nagyon rövid ideig lehet sikeresen harcolni az idegsejtek túléléséért. Csupán 4,5 órán belül lehet megkezdeni az életmentő vérrögoldást. Ha ez nem történik meg, nincs remény az ér által ellátott területet megmentésére. Érthető tehát, hogy a stroke bekövetkezésekor minden perc számít, hiszen a késlekedés idegsejtjeink millióinak és ezzel együtt az érintett agyterületeknek az elhalásával járhat
Ha valakin a stroke tüneteit észleljük, az alábbi egyszerű feladatokat kell elvégeztetni a beteggel:
• Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
• Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik-e valamelyik keze?
• Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?
A megelőzés érdekében nagyon fontos a rizikófaktorok karbantartása. A stroke kockázati tényezői között említhetjük a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az extrém túlsúlyt, a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, de köztük van még az úgynevezett pitvarfibrilláció is, ami az egyik leggyakoribb szívritmuszavar. Aki ebben a betegségben szenved, ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a megelőzési lehetőségekkel, illetve a betegség tüneteivel. Október 29-én, a Stroke Világnapján szerte a világon szeretnének felhívni az emberek figyelmét a megelőzés lehetősségeire, stroke veszélyeire, valamint az időablak jelentőségére. A kezdeményezéshez a Magyar Stroke Társaság is csatlakozott,kinek tagjai arra kérnek mindenkit, hogy ne csak ezen a napon, hanem egész évben vigyázzunk önmagunkra és egymásra.
