Az elmúlt néhány év intenzív felvilágosító munkájának köszönhetően többszörösére nőtt azok száma, akik legalább az őszi és téli időszakban pótolják a D-vitamint.
Kora tavasszal a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje mégis körülbelül fele a normális értéknek, minden ötödik embernél súlyos hiányállapot mutatható ki, az ideális vérszintet pedig csupán 6%-ban lehet igazolni – derült ki tavaly a Semmelweis Egyetem I. sz. Belklinikán működő munkacsoport és a Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület irányításával lezajlott, a teljes hazai lakosságot reprezentáló felmérésből.
Szoláriumozni nem érdemes a szervezet legfőbb D-vitamin-forrásának számító napfény kiváltása végett, ugyanis a gépek UV-A sugárzása nem alkalmas a D-vitamin-képzésre.
A D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés - ezt is megállapították, vizsgálba a D-vitamin szerepét a betegségek megelőzésébe és szerepében. Természetesen fontos, hogy minél több időt töltsünk – lehetőleg mozgással – a szabad levegőn, vagy fogyasszunk sok D-vitaminban gazdag táplálékot, teljes kiőrlésű gabonát, tojást, májat, zsíros halat, ám a jelenlegi ajánlás mindezek mellett javasolja napi 2000 NE (50 μg), gyermekeknek napi 400 NE (10 μg) patikai minőségű D-vitamin szedését. Bizonyos esetekben, például túlsúlyos felnőtteknél, a napi adag 4000 NE (100 μg)-re emelhető, ez egyébként a fogyás folyamatát is támogathatja.
Sokan legyintenek, mondván, „most a D-vitamin a divat”. Pedig a magyarok halandósága 7–10 százalékkal csökkenhetne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőhetne, és számos betegség – például az allergia, bőrbetegségek, a csontritkulás, a depresszió, az influenza, a meddőség, a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, a kardiovaszkuláris vagy bizonyos típusú rákos megbetegedések – kockázatát csökkenthetnénk a gyakorlatilag minden szerv és szervrendszer működésében szerepet játszó napfényvitamin hiányának megszüntetésével
Aki bizonytalan, egy egyszerű vérvizsgálattal ellenőriztetheti D-hormon-szintjét.
