De mi is az a kéktúra?
Az Országos Kéktúra hazánk leghosszabb, jelzett túraútvonala. Története az 1930-as évekig nyúlik vissza. A kéktúrázás nem csupán az északi tájakat bejáró Országos Kéktúráról szól. Bár nagy múltja miatt ez a legnépszerűbb. De létezik Dél-dunántúli és Alföldi Kéktúra is. A kéktúra útvonalakat egy térképben találod, és a túrázás során pecséteket gyűjthetsz az ott kihelyezett pecsételő helyeken (ezeket is jelzi a térkép!). A három legnépszerűbb kéktúra útvonalakat eddig 10041-en teljesítették, de évente mintegy tizenötezer ember vág bele a kéktúrázásba. Az igazolófüzet szerint a legfiatalabb túrázó 7 éves volt, a legidősebb 95 éves.
Hogyan lehet kéktúrázni? Mi kell hozzá?
Csak el kell indulni az egyik útvonalon, de mielőtt útra kelnél ezeket a dolgokat érdemes beszerezned előtte.
Ha a túra teljesítéséért járó díjazást - elismerő oklevél és jelvény – is szeretnéd megszerezni, akkor érdemes beszerezni az MTSZ által kiadott eredeti igazolófüzetet, vagy a Magyar Természetjáró Szövetség Turistashopjában vagy viszonteladó partnereinél. Általános szabály szerint amilyen füzetet használsz, annak a bélyegzésre vonatkozó szabályai szerint kell eljárnod. A kéktúrák egyedi bélyegzőit az útvonalon kihelyezett dobozokban találod. Ha valamilyen oknál fogva nem elérhető az igazoláshoz szükséges bélyegző, így nem tudsz bélyegezni a füzetbe, akkor két megoldás lehetséges: vagy készíts egy szelfit, amelyen beazonosítható a bélyegzőhely és te magad is, vagy, keress a közelben egy olyan helyszínt, amelynek a céges bélyegzőjén látszik a település neve (például vasútállomás, plébánia, vegyesbolt stb…).
Kéktúrázás során a füzeten kívül bélyegzőpárnára és tintára is szükséged lesz, ugyanis a kihelyezett dobozokban csak a gumilenyomatokat találod. Ahhoz, hogy belepecsételd az igazolófüzetedbe kell a párna és a tinta. Érdemes még ezek mellé egy tollat is eltenned, mert a dátumok beírásához és az igazolófüzet végén üresen hagyott lapokon jegyzeteléshez ez jól jön.
Kezdőknek is ajánlott?
Fizikai megterhelés szerint a szakaszok nagyjából egyformák, de szinte mindenhol vannak emelkedők és lejtők. A Budai-hegységben és a Pilisben a kéktúra jól kiépített utakon halad, de ez nem mondható el minden tájegységünkről. Érdemes megtanulni a jelzőtáblák olvasását egy túrakönyvből, vagy a következő cikkből mert ez sokat segíthet a kéktúra során is.
Kezdő túrázóknak a Budai-hegység és a Pilis szakaszait ajánlják. A Hűvösvölgy-Rozália téglagyár közötti 14,2 km, vagy a Piliscsaba és Zsíroshegy (Nagykovácsi) közötti 11,8 (14) km kezdésnek jó ismerkedés a túrázással és a tájékozódással.
Szükséges bármi a túrázáshoz?
A kijelölt turistautak, ahol a kéktúra is halad, bárki számára végigjárhatóak, aki rendelkezik némi fizikai állóképességgel. Aki tud hosszabb pihenő nélkül is 4-6 órát sétálni dombok és völgyek között, bátran belevághat. Előzetes térképolvasási és tájékozódási képességek viszont mindenképpen szükségesek. Az egyszerű és kiépített útvonalaknál nem annyira, de később a hosszabb és kalandosabb szakaszokon mindenképpen!
Milyen felszerelés szükséges hozzá?
Semmilyen extra felszerelés nem kell, főleg a rövidebb szakaszokra. Egy kényelmes sport vagy túracipő, strapabíró és réteges ruházat, amit nem sajnálunk, ha elszakad egy-egy bokros, tüskés résznél, vagy poros és sáros lesz. Érdemes magunkkal vinni élelmet, elegendő vizet, egy esőkabátot, egy alap egészségügyi csomagot, térképet, iránytűt, iratok és pénzt. A többi tárgyhoz csak az szab határt, hogy mennyi mindent szeretnél cipelni. Van aki visz magával bográcsot, ételeket és helyben készíti el az ételeket egy hosszabb túra során, mások plédet és hálózsákot is pakolnak sátorral, hogy tartsanak egy éjszakai pihenőt.
Itt minden információt megtalálsz a szakaszokról, a többi már csak rajtad múlik, hogy mikor vágsz bele!
https://www.kektura.hu/okt-szakaszok
Ezeket a cikkeket is olvasd el:
