A betegség elleni védőoltási programok több országban komoly sikereket értek el: a spanyol Navarra tartományban öt év alatt 98%-kal csökkent a gyermekkori megbetegedések száma, az USA-ban – ahol iskolai felvételi követelmény az oltás – már nem fordulnak elő súlyos, szövődményes esetek, Németországban pedig 2004 óta a tizedére csökkent a jelentett esetszám. A hét programszerűen oltó uniós ország mellett 2017 elején Olaszország is az állami oltási rendbe emelte a bárányhimlő elleni védőoltást, és jelenleg a magyar és a svéd kormány is mérlegeli ennek a lehetőségét. Egy friss belga tanulmány megállapította: a bárányhimlő 100-ból egy kisgyermeknél szövődményeket okoz. A betegség tavaly itthon több mint 38 ezer embert, többségében óvodásokat és kisiskolásokat érintett. Idehaza 2015-2017 között több sikeres önkormányzati finanszírozású program indult a bárányhimlő megelőzésére.
Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás. Egy belga tanulmány megállapításai szerint a vizsgált 0-4 éves korosztályban 200 bárányhimlős kisgyermek közül 3 kórházi kezelést igényel, minden századik gyermek pedig a szövődmények miatt kerül kórházba.
Az EU-ban Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Spanyolország számos régiója után legutóbb Olaszországban került be az állami oltási programba, és a kérdés Svédországban is napirenden van. Svéd kormányzati szakemberek hangsúlyozták, hogy ez nem csupán egészségügyi szempontok miatt lenne célszerű lépés, hanem azért is, hogy anyagi hátterére való tekintet nélkül minden gyerek számára elérhető legyen a védelem. Itáliában elsőként Szicília vezette be a vakcinációs programot, majd több régió pozitív eredményeinek értékelése után megszületett a kormányzati döntés, hogy a jövőben állami szintre emelik az immunizációt. Több tanulmány is bebizonyította ugyanis, hogy mind a fertőzéses esetszám, mind a kórházi kezelésre szoruló bárányhimlős betegek száma jelentősen visszaesett, ami mellesleg az egészségügyi büdzsének is komoly megtakarítást jelentett.
Németországban 2004-ben lett része a varicella elleni vakcina az állami immunizációs programnak, ennek eredményeképpen a bárányhimlős esetek száma 90%-kal, a szövődményes esetek száma pedig 81%-kal csökkent, minden korcsoportban.
A tapasztalatok Spanyolország Navarra régiójában is hasonlóak voltak: a kétadagos védőoltás kötelezővé tétele szinte eltörölte a betegséget, előfordulása 98,5%-kal csökkent, a súlyosabb, kórházi ellátást igénylő esetek száma is 88%-kal lett kevesebb a vizsgált ötéves periódusban.
Friss amerikai és európai tanulmányok megerősítették, hogy az állami védőoltás Ausztráliától Kanadáig átlagosan legalább 88%-kal csökkentette a bárányhimlős megbetegedések számát, a szövődményes eseteket és a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek számát is.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az Egyesült Államokban 74%-kal csökkentek a betegséggel összefüggő éves egészségügyi kiadások az oltás 1997-es bevezetése óta.
- Mindez azért is figyelemreméltó eredmény – fogalmazott Dr. Ujhelyi Enikő, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa –, mert az Egyesült Államokban a betegség a védőoltás bevezetése előtt, az 1990-es évek elején majd 4 millió embert fertőzött meg évente. Ma már az USA 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek két adag bárányhimlő elleni oltást kapjon. -
Az eredmények dacára sok országban még ma sem kötelező a bárányhimlő elleni vakcina, és többnyire csak a magas kockázati csoportokba tartozóknak ajánlott. A témával foglalkozó kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nem hozza meg a kívánt eredményt, ha pusztán ezeket a csoportokat és a serdülőket oltják: mivel így nem szakad meg a vírusátadás láncolata, sokkal hatékonyabb, ha az adott korcsoportból mindenkit beoltanak. A kórházi kezelésre szoruló kis bárányhimlős páciensek jelentős része egyébként egészséges gyerek, mindez pedig újabb erős érv a kötelező oltás mellett.
A nemzetközi tapasztalatokat megerősítik a 2015-2016-ban elindult hazai önkormányzati finanszírozású oltóprogramok tapasztalatai is: a teljes korcsoportot érintő vakcináció látványos eredményt hoz a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség elleni küzdelemben.
