20 éve Olof Palmer miniszterelnök, akit később meggyilkoltak, egy televíziós nyilatkozatban azt mondta: jóval könnyebb lenne a kapcsolatteremtés, ha áttérnénk a tegező formára. A svédek néhány héten belül felvették az új szokást, és azóta általános a tegeződés.

Két éve megkérdezték Grétsy Lászlót (akinek jómagam is nagy tisztelője vagyok) (www.hetivalasz.hu) :  Ha a magyar kormányfő azt javasolná, hogy az ország hivatalosan térjen át a tegezésre, mi történne?

 - Olyan korszakban élünk, hogy az ellenzék azonnal tiltakozna. De egy sereg nyelvész is felemelné a szavát, .... 

Nem az a kérdés, hogy mit szólnak a nyelvészek, mit szól az ellenzék, hanem, hogy szeretnénk-e egy tiszta egyértelmű nyelvet.

Nem az a kérdés, hogy a tegeződést, a magázást, vagy önözést tartsuk-e meg. Hanem, hogy meddig kívánjuk nyelvünkben ápolgatni a bele nem illő részt.

Ne felejtsük el azt sem, hogy gyermekeink mikor tanulnak beszélni, először a tegeződés a természetes nekik. (Ilyenkor még sok mindent teszünk belső énünk szerint).

Vegyük észre, hogy a gyógyítók nagy részénél ösztönösen belülről jön, hogy elkezdi tegezni azokat, akiket gyógyít. (Persze, ha az ember figyel, ezt ki tudja kapcsolni. )

Érdemes elgondolkodni azon is, hogy olyan sportoknál, szakmáknál, ahol életbe vágóan fontos, a gyors egyértelmű kommunikáció (például: repülés, hegymászás, ...), az emberek tegezik egymást. Ezen esetben egy olyan felszólítás, hogy vigyázzon a fejére (amin, ha elgondolkozom, körülnézek, hogy ez nekem szól-e, vagy a mellettem levőnek) félreértése az életünkbe is kerülhet. Ez azt jelzi, hogy, ha nagy a tét, akkor mindenképpen érdemes pontos kommunikációt használni. Azon esetekben, amikor kisebb a tét, akkor következik be a flusztrációk, félreértett helyzetek összegyűlése bennünk, ami elvezethet a számunkra érthetetlenül megjelenő betegségekhez. Ebből a legtipikusabb a serdülőkorban a kommunikációs zavarok miatt megjelenő gerincferdülés.

Tudom, az egó persze lázadni fog, hogy mi lesz a tisztelettel. Megnyugtatásul csak annyit, hogy: Isten, áldd meg a magyart!   Ki az, akit Istennél jobban kellene tisztelnünk? Ha őt tegezhetjük, tegezhettük régi nagy királyainkat, akkor talán ennyi tisztelet elég embertársainknak is.

Tudom, hogy sok esetben nehéz felismerni azokat a rossz szokásainkat, amikhez már gyermekkorunkban hozzászoktattak. Hiszen ilyenkor rögtön ott a válasz, hogy már a nagyszüleink is úgy tették.

De ki az, aki mindezt ne tenné meg, ne hozna áldozatot a saját gyerekeinek szebb, tisztább jövőjéért.  Gyermekeink újból tanulhatják majd népmeséinkből őseink bölcsességeit (ne felejtsük el, hogy népmeséinkben is tegeződnek).

A legfontosabb források az interneten megtalálhatók:

Magyar Krónika/Gondolatok  - Te, maga ön

Magyar Nyelvőr - D. Mátai Mária: A névmások története a középmagyar kor végéig

www.hetivalasz.hu (2002.02.08) A nyelv okosabb, mint a nyelvész

epa.oszk.hu  Nyugat 1938. 11. szám Illés Gyula: Naplójegyzetek

Magyar nyelvjárások / A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Évkönyve XXXIX, 103-114

Kreutz Zsolt

Willtord Magyarország