A meghívottak betekintést kaptak a magyar ruházati piac jelenlegi erősségeibe és gyengeségeibe, illetve jövőbeli lehetőségeibe és fenyegetettségeibe. Kvantitatív és kvalitatív kutatások eredményein keresztül mutatták be a szakmai előadók a piac keresleti és kínálati oldalát, de szó esett a kínai dömpingről, a multinacionális cégek agresszív piacpolitikájáról, a nagyáruházak továbbélési esélyeiről illetve a textil- és ruházati ipar jövőjét érintő várható kormányzati intézkedésekről. A konferencia végére érdekes összkép alakult ki a magyar fogyasztói szokásokról, a hazai kereskedők és a média szerepének jelentőségéről.
Önt érdekli a divat?
Talán nem meglepő, hogy egy tipikus magyar vásárló a német átlag negyedénél is kevesebbet költ évente ruhatára felújítására. Lemaradásunk pedig nemcsak abszolút értékben mérhető; a kelet-közép európai régió országai közül Bulgária után hazánkban a legalacsonyabb a ruházat aránya a családi költési szerkezetben. Természetesen az ilyen statisztikai kijelentések mindig félrevezetők lehetnek, ha megfeledkezünk az adatok szórásáról, az átlagos bérszínvonalról és a forint vásárlóerő- paritásáról. Ahhoz, hogy képet kapjunk a magyar vásárlók preferenciáiról, további megkérdezések szükségesek.
A GfK Hungária kutatásai szerint az árleszállítások játszák a legfontosabb szerepet ruhavásárláskor. A magyar hölgyek (és urak) szeretnek olcsón hozzájutni olyan termékekhez, amelyeket jobbára ismerőseik ajánlanak nekik, vagy amelyekre díszes kirakatokban, gusztusosan elhelyezve bukkannak.
Ugyanakkor jóval kevesebb figyelmet szentelnek a reklámokra, katalógusokra, divatlapokra. Azt is mondhatjuk tehát, hogy egy szűk csoporttól eltekintve a magyar nők nem túl tájékozottak az aktuális divatirányzatokról.
Nemzetközi divat- és stílusmagazinok helyett az üzletek kínálatából, illetve barátnőik véleményéből indulnak ki, amikor képet alkotnak magukban a "divatos nő"-ről.
A megkérdezettek 44%-a mondta azt magáról, hogy érdekli a divat, valójában azonban a tartósság, a kényelem, az alkatot megfelelően hangsúlyozó illetve elrejtő fazon, a kezelhető anyag és az olcsó ár szempontjai vezetik a vásárlási kritériumok listáját. (Az ismert márka a nyolcadik, a legfrissebb divat követése mindössze a tizedik helyen áll.)
Úgy tűnik tehát, hogy a rendszerváltás után 15 évvel még mindig "nem a ruha teszi az embert", vagyis sokan a praktikumot részesítik előnyben a divattal szemben. Vajon ennek egyetlen oka az alacsony magyar jövedelmekben keresendő, vagy a probléma ennél összetettebb? A következő előadók fényt derítettek a válaszra.
Olcsón gagyit
A SIMOL Tanácsadó Kft által végzett SWOT- analízis során a textil-, ruha-, bőr- és cipőiparban dolgozó munkaadókat és munkavállalókat kértek meg az iparág helyzetének megítélésére. A kvalitatív kutatásból az derült ki, hogy az iparág hogyan látja saját teljesítményét (erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetettségeit).
Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas a technikai tudás, tapasztalat, a minőségre való törekvés nem párosul innovatív szemlélettel, kreativitással és megfelelő gyártmánytechnológiával.
Főleg tőkehiány és a magas közterhek állnak a fejlesztés útjába, miközben a feketekereskedelem és a külföldi nagyáruházak betelepülése egyre inkább kiélezett versenyhelyzetet teremt. Ilyen körülmények között a magyar gyártók és kereskedők inkább régi-módi, jól bevált fazonú darabokat termelnek és nem törődnek ósdi termékeik megfelelő marketingjével, amivel gyorsan lemaradnak a megfizethető áron divatos és jó minőségű termékeket kínáló nemzetközi cégek mögött.
Pedig a megoldás kulcsa már ott van a kezükben, hiszen maguk is látják lehetőségeiket, amelyek a túlélés egyetlen eszközei: Új piacok megszerzése, nagyobb hozzáadott érték teremtése és innováció jelenti a kiutat a stagnálás és a hanyatlás állapotából.
Mindenek előtt tehetséges és kreatív divattervezők kellenek, akik ismerik a legfrissebb trendeket, azokat mégsem másolva, eredeti és divatos terméket terveznek.
Továbbá hatékony (és nem feltétlenül költségkímélő) marketing kampányokra (nyugodtan nevezhetjük ezeket a világmárkák elleni reklám-hadjáratoknak) van szükség, amelyek a széleskörű közönség számára teszik ismertté a trendi magyar holmikat. Mindehhez természetesen elengedhetetlen a pénz, a sok pénz. De a marketingszemlélet és a vevőorientáció marad az egyetlen olyan tényező, amely versenyelőnyhöz vezethet. A dizájn és a marketing költségeit az alacsonyabb haszonkulcs ellenére ugyanis előbb- utóbb a nagyobb forgalom és a méretgazdaságosság fogja kompenzálni.
Divatos megjelenés vagy divatáldozattá válás?
Összeállt tehát a kép. A magyar közéleti személyiségeket és a hétköznapi magyar hölgyeket nem véletlenül támadják külföldi kollégáik és barátaik divatjamúlt öltözködésük miatt. Egyrészt valóban nem vagyunk túlinformálva a londoni, párizsi és milánói kifutók világáról, másrészt, aki tudatában van a friss irányzatoknak, annak is le kell mondania a divat követéséről, hiszen nem kapja meg az üzletekben észszerű áron az igazán divatos ruhákat és kiegészítőket. De hogyan oldható fel ez az ördögi kör?
A válasz nagyon egyszerű. A média remek eszköz arra, hogy igényt ébresszen a magyar nőkben a divatos öltözködés iránt, hogy megismertesse az idősebb és teltebb idomokkal rendelkezők számára azt, hogy hogyan tehetik ezt a megfelelő anyagok, színek és kiegészítők segítségével. Ha pedig már kialakult elképzelése van a fogyasztónak arról, hogy például kerek orrú balerinacipőt szeretne venni, nem emeli le a polcról a hegyes orrút még akkor sem, ha az üzletek 99%-ban még csak olyat lehet kapni. Ez lesz az a fogyasztói magatartás, ami rákényszeríti a kereskedőket és a gyártókat, hogy divatos termékeket gyártsanak a vevőorientáció jegyében.
Ha ez megvalósul, nem kell tovább Bécsbe járni vásárolni, és nem rohanjuk meg a bevásárló központokat Londonban vagy akár Miamiban járva, hogy nagyságrendekkel olcsóbban, nagyságrendekkel divatosabb termékeket vegyünk. ( mivel még Miami is olcsóbb Budapestnél
A ruházati ipar ugyan számos kihívással néz szembe, a globalizáció, a fogyasztói szerkezet és magatartás, illetve a külföldi működő tőkebeáramlás, valamint a feketegazdaság és az olcsó távol-keleti áruk beáramlása miatt, határozott stratégia kialakítása és annak tudatos végrehajtása sikerre vezethet. Biztos recept nem létezik, az alternatívák megtalálása és kiválasztása a vállalkozások jövőorientáltságán és stratégiai szemléletén múlik. Bizonyos folyamatok mégis a hazai vállalatok esélyeit erősítik.
A konfekció újraértelmezése, dizájn mindenek előtt
A hatalmas divatházak kifutóin megjelenő csodálatos egyedi készítésű ruhák, az haute couture laikusok által sokszor hordhatatlannak ítélt költeményei rendkívül fontos szerepet játszanak a divathullámok elindításában.
A sokszor utcai divat (street fashion) által inspirált motívumok először a kifutókon jelennek meg, ahol hatalmas show-k formájában mutatják be őket elsősorban a médiának.
Ezeket a luxus ruhákat a világ csupán néhány asszonya engedheti meg magának, a felhajtás azonban még így is megéri. Nemcsak a parfümök és kiegészítők (accessoires) miatt, hanem mert az haute couture "lebutított", vagyis hordhatóbb, hétköznapibb változatai, a prét-á-porter kollekciók, már sorozatgyártásban készülnek, és a tehetősebbek számára elérhető áron kerülnek forgalomba.
A konfekció gyártás gyakorlatilag ezen öltözékek olcsó kivitelezésű másolatai. Legalábbis eddig ez így volt.
Az utóbbi időben azonban rendhagyó módon a H&M vezető divattervezőket kért fel konfekció kollekcióinak tervezésére. Tavaly a Channel-ház divatdiktátorát, Carl Lagerfeldet, idén pedig a fiatal és tehetséges Stella McCartneyt (Paul McCartney lányát) bízták meg a konfekcióruhák tervezésére.
Ez azért nagy áttörés, mert többé nem mondhatja egyetlen kreatív és tehetséges tervező - Magyarországon sem-, hogy derogál neki konfekciót tervezni. Új pálya körvonalazódhat a diplomás fiatal divattervezők számára: igényes és divatos hazai kollekciók tervezése művészi igényességgel és eladható praktikussággal. A vállalatok pedig a nemzetközileg is magasnak számító magyar oktatás színvonalhoz méltó szakembereket alkalmazhatnak a "vérfrissítésre".
A márka értéke, marketing mesterfokon
Már esett szó a magyar gyártók követő magatartásáról, a sikeres modellek egyszerű lemásolásáról. Míg azok az innovatív gyártók, akik új termékek bevezetése érdekében jelentős erőfeszítéseket tesznek, beruháznak, addig számos követő a termékek másolásával jelentős kiadástól menekül meg, élvezve a termékélet-görbe növekedési szakaszának előnyeit.
Kishonti Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa a Kormány vállalkozás-fejlesztési és támogatási elképzelésein túl a szellemi tulajdon (szabadalom, használati mintaoltalom, formatervezési mintaoltalom (!!!) és védjegy) védelmében rejlő lehetőségekre is felhívta a figyelmet. Hamarosan vége lesz a mértéktelen utánzásnak és ötletrablásnak.
Érdemes lesz igényes márkát kialakítani, még akkor is, ha ez hosszú távú és rendkívül költséges feladat, már csak azért is, mert a márkaboltok hazánkban is rendkívüli népszerűségnek örvendenek. Elsősorban magas jövedelműek, a biztos anyagi háttérrel rendelkezők és egy demográfiailag jól elkülöníthető célcsoport, a tinédzserek fogékonyak a márkák iránt. Ez utóbbiak bármennyi pénzt kiharcolnának a szüleiktől, csakhogy divatosakká, a közösség által elfogadottakká vagy éppen megbecsültekké váljanak. Ők az a korosztály, akik szívesen próbálják ki az újdonságokat, de fontos számukra a megvásárolt termék presztízsértéke. Rájuk hatnak leginkább a globalizációs hatások. Sokszínűek és imázs-tudatosak. Kiváló célcsoportot alkotnak tehát a divatipar számára, és befolyásolják az idősebb korosztály ízlését. Ők már nagyon is tisztában vannak azzal, hogy az öltözködés és a jó megjelenés rendkívül fontos szerepet játszik személyük megítélésében. Akár egyet értünk vele, akár nem, a külsőségek hatással vannak szakmai és privát kapcsolatainkra. Az üzleti és a magánéletben egyaránt harmonikus, stílusos, nem utolsó sorban divatos öltözék segít bennünket ahhoz, hogy "eladjuk magunkat".
Kérdéseimre tehát választ kaptam a konferencián: Megszűnhet lemaradásunk a nemzetközi divattrendektől, de ebben meghatározó szerepet játszik a fogyasztók tájékozottsága és attitűdje a divat követését illetően. A kínálat mindig igazodik a kereslethez, a termékek minősége és ára pedig a piaci igényekhez. A divat alakulása tehát csakis rajtunk, fogyasztókon múlik még hazánkban is.