Ráadásul a vizsgálatok szerint világjelenségről van szó, és egyértelműen köthető az álmatlanság ahhoz a stresszes állapothoz, amit a hosszan tartó járvány, és annak járulékos eseményei váltanak ki – most már lassan – mindnyájunkból.
Sokakat érint
A Southamptoni Egyetem által tavaly készített vizsgálat már azt mutatta, hogy míg korábban minden hatodik emberből egy szenvedett ebben a kóros alváshiányban, addig a múlt tavaszi lockdownt követően már minden negyedik ember közül egynek kellett ezzel a kellemetlen állapottal szembesülnie. És a jelenség gyakorlatilag minden társadalmi csoportot érintett, nem volt kivétel.
A nagy zárlat idején Kínában az insomniában szenvedők aránya 15 százalékról 20 százalékra emelkedett, és a klinikailag is igazolható álmatlanságban szenvedők számának riasztó szintű emelkedését tapasztalták Olaszországban is, ahol, az európai országok közül elsőként csapott le a kór.
Görögországban pedig egy májusi vizsgálatból az derült ki, hogy a válaszadók 40 százaléka már átélte az álmatlanság kínzó tüneteit a hosszú lezárás ideje alatt.
Az ’insomnia’ kifejezésre 2020-ban többet keresték a Google-on, mint korábban bármikor.
A pandémia második évében a hónapok óta tartó kényszerű társadalmi távolságtartás aláásta mindennapjainkat, eltörölte a munka és a magánélet között eddigi viszonylag szigorúan vett határokat, ugyanakkor folyamatos bizonytalanságot hozott életünkbe – mindez katasztrofális következményekkel jár az alvás szempontjából.
Egészségkárosító
Egészségünk és munka-termelékenységünk emiatt komolyan veszélybe került; ugyanakkor az is igaz, hogy azzal, hogy a jelenség ennyire figyelmünk homlokterébe került arra is lehetőséget ad, hogy az insomnia kezelésében új eljárásokat, módszereket találjanak a terület kutatói.
Az álmatlansággal nehéz együtt élni, teljesen mindegy, hogy mi áll a jelenség mögött, a járvány miatt bevezetett lockdown, és az amiatt előálló társadalmi szeparáció, vagy éppen csak a mindennapos gondok.
Az állandó alvási nehézség, és a rossz minőségű éjszakai alvás kikezdi az egészséget és olyan betegségek kialakulásához vezethet hosszú távon, mint az elhízás, a szorongás, a depresszió, szív-, és érrendszeri betegségek, vagy éppen a cukorbetegség.
Az alváshiány – ami akkor áll elő, ha éjszaka 7 óránál kevesebbet alszunk egyfolytában – a munkavégzésünkre is hatással van, tanulmányok sora bizonyítja, hogy a kialvatlanság koncentrációhiányt, a reakcióidő megnyúlását és nyomott hangulatot válthat ki az emberben.
Dr. Steven Altchuler, pszichiáter és neurológus, az Egyesült Államok egyik legnagyobb, alvásgyógyászatára specializálódott kutatásának vezetője több tényező együttes eredőjeként írja le azt, hogy a járvány miatt kialakult általános helyzet miként vezetett oda, hogy egyre többen panaszkodnak éjszakai rossz alvásra, alváshiányos állapotra.
Legelsősorban felborult a szokásos napi rutinunk, és emiatt a napi biológiai óránk se a megszokott módon „mutatja” az időt. A korábban megszokott mindennapi életritmusunk teljesen felborult, és ennek következményeit szenvedjük meg a Covid miatt.
Az elménk arra van kondicionálva, hogy a munkahelyeden vagy, és dolgozol, vagy otthon tartózkodsz, és pihensz - mondja Angela Drake, a kaliforniai egyetem professzora, aki alvászavaros betegeket kezel és, aki most a koronasomniáról írt tanulmányt.
Most azonban eltűnt az éles határ a munkahely és az otthon között, emiatt pedig a munkanap feladatlistájáról és napi stresszéről való leválás szinte lehetetlen.
Mindehhez járul, hogy a folyamatos munka és készenlét miatt nem tudunk kikapcsolni, lazítani, ami tovább növeli bennünk a feszültséget.
A kilátástalanságot tovább növeli, hogy nem látjuk a járvány végét, így az elzártságban töltött egyre hosszabb idő sem tesz jót mentális egészségünknek.
Beleuntunk
„Kezdetben az emberek általában még éreztek kellő motivációt magukban, hogy valamiképp túléljék a járvány, ám az idő múlásával ez egyre inkább megkopik, és az emberek többsége egyre kevésbé képes megbirkózni, ami nagyobb problémákat eredményez, beleértve az álmatlanságot is ”- mondja Drake.
Az alvási probléma „krónikussá és tartóssá” válhat - teszi hozzá -, mert a járvány egyes esetekben késlelteti a kezelést; az emberek csak sürgős esetekben fordulnak orvoshoz, mivel az egészségügyi intézmények amúgy is túlterheltek a Covid-19 miatt.
Az egészségügyi dolgozókat az álmatlanság hatványozott mértékben sújtotta az elmúlt 12 hónapban. Decemberben az ottawai egyetem 55 globális vizsgálatot folytatott, több mint 190 ezer résztvevővel, hogy megmérje az álmatlanság, a depresszió, a szorongás és a poszttraumás stressz (PTSD) jelenségét a világjárvány kezdete óta.
Valamennyi rendellenesség legalább 15 százalékkal nőtt az egészségügyi dolgozók körében, az álmatlanság pedig legnagyobb mértékű volt esetükben, közel 24 százalékuk volt érintve.
Altchuler rámutat, hogy az álmatlanság „gyakran társul a PTSD-hez”, és függetlenül attól, és gyakran előfordul, hogy nagy, negatív világesemények után lendül fel és terjed el széles körben. Ez lehet éppúgy lehet egy világjárvány, vagy egy komolyabb természeti, vagy éppen társadalmi katasztrófa.
Hogyan küzdjünk meg mindezzel?
Mindenekelőtt érdemes segítséget kérni, ha az alvási problémák hosszú ideig fennállnak.
"Mivel a járvány – vélhetőleg - jelentős ideig, és nem csupán pár hónapig tart majd, nagy a valószínűsége annak is, hogy az álmatlanság előfordulási aránya sem csökken" - mondja Lisa Artis, az Egyesült Királyságban működő Sleep Charity vezérigazgató-helyettese.
Márpedig ilyenkor megfelelő szakemberhez kell fordulni, nehogy az alvási problémáink alvási rendellenességgé, vagyis álmatlansággá váljanak.”
Jó hír is van
A járvány alatt gyorsan terjedt a távgyógyászat gyakorlata, márpedig a telemedicina ugyanolyan hatékonynak bizonyult az álmatlanság ellen a kognitív viselkedésterápia alkalmazásában, mint korábban a személyes találkozások alkalmával. Ez sok olyan embernek is segített, akik már korábban is insomniában szenvedtek, viszont nem kívántak a bajukkal orvoshoz fordulni.
És persze léteznek azok a praktikák is, amit mi magunk tehetünk meg a jobb alvás érdekében. Ilyen például, hogy nem visszük a munkát ( praktikusan a laptopot) az ágyba, vagy, hogy elalvás előtt nem a híreket nézzük végig az okostelefonunkon.
És hát azt sem érdemes elfelejteni, hogy több, mint 100 év telt el a legutóbbi világjárvány óta, így nincsenek is a birtokunkban olyan megküzdési stratégiák, amik a mostani helyzetben ki tudnának minket segíteni.
(BBC)
