A szemlélet fejlődéséhez hozzájárul Sigmund Freud munkássága is, mely a pszichológia területén a lelki betegségek szemléletében kitörő változást hozott. Hatására újjáéledt, és fejlődésnek indult a pszichoszomatika a XX. században sajátos tudományterületként illetve terápiás gyakorlatként. A stressz hatásait szorongásnak és depressziónak tudták be, de a biokémiai kutatások által megalapozták azt a feltevést, hogy a stressz hatással van a legtöbb betegségre.

Kiderítették, hogy bármely szervrendszerünkben lezajló kórfolyamat lehet részben vagy egészben pszichoszomatikus jellegű. Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségeket érdemes kiemelni, mert a stressz itt rizikófaktorként központi jellegű, és hazánkban vezető halálozási ok.

 A stressz - hatások által emelkedik a pulzusszám, a vérnyomás, koleszterin és vércukorszint, stb. Ezek az élettani változások az előzőleg károsodott szívre nagy veszélyt jelentenek. A szorongás és a magas vérnyomás között igen szoros a kapcsolat. Egy kutatás szerint az interperszonális konfliktusok kiéleződését tehetjük elsősorban felelőssé a magas vérnyomás tartóssá válásáért. Valószínűleg bonyolult belső lelki mechanizmusok miatt következik be.

A munkahelyi stressznek nagy szerepe van a szívbetegségek kialakulásában: azok, akik munkahelyükön állandó stressz hatása alatt vannak, könnyebben lesznek betegek különböző szívbetegségekben. Az infarktushajlamot nagymértékben növeli a földrajzi és foglalkozási mobilitás, az életforma és kultúraváltozás. Azok a japán emberek például, akik az USA-ban élve átveszik az adott életformát, ötször gyakrabban kapnak infarktust, mintha a hagyományos életformájukat élnék. Tehát a pszichoszomatikus betegségek kialakulásában az életmód a döntő és nem a gének.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását szoros összefüggésbe lehet hozni a modern társadalom felgyorsult életvitelével ,a menedzser betegséggel is. A menedzser-betegség kifejezést pár éve még csak a szakma ismerte, manapság viszont már széles körben ismert, a laikusok is tisztában vannak vele, hogy a stresszben élő menedzsereknél milyen gyakori problémák fordulnak elő.

A 70-80-as években óriási kutatási terület volt a menedzser betegség a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében. Ekkor egy állandó időprésben lévő, teljesítményorientált, érzelmeit álarc mögé rejtő, örökké türelmetlen, mindig a következő teendőkön agyaló típusnak jellemezték a menedzser betegség áldozatait. Nem mindenkinek lesz azonban vérnyomás-problémája, aki a fenti menedzser-típusba sorolható.

Forrás: www.lelekbenotthon.hu

           www.eduport.hu alapján