Nehéz nem kétségbeesni, amikor azt tapasztaljuk, hogy a koronavírusban megbetegedettek száma folyamatosan nő, és a gazdasági kilátások sem valami rózsásak (akkor, amikor már sokan reménykedtek a dolgok jobbra fordulásában).
Rick Hanson, a kaliforniai egyetem klinikai pszichológusa, a „Resilient” (magyarul szabadon a cím talán úgy adható vissza, hogy ’ellenálló képesség’) című, 2018-ban megjelent könyv szerzője a The Wall Street Journal-nal beszélt arról, hogy miként építhetjük fel ellenálló képességünket a kihívásokkal teli időkben, melyek lehetnek azok a mindennapos életstratégiák, melyek megkönnyítik számunkra a könnyebb alkalmazkodást a gyakran hirtelen változó helyzethez.
Hogyan határozhatjuk meg az ellenálló képesség fogalmát és miért is olyan fontos?
A rugalmasság segíthet bennünket abban, hogy viszonylag egyensúlyban tudjuk tartani életünk hajóját olyan kritikus időkben is, amikor nagy hullámok támadnak. Az ellenálló képesség olyan elemekből tevődik össze, mint például az együttérzés, a hála érzése, vagy éppen a magas fokú érzelmi intelligencia. Az ezekkel az érzelmi tulajdonságokkal felvértezett emberek sokkal hatékonyabban képesek megbirkózni a nehézségekkel, és kevésbé tudja őket kibillenteni egyensúlyukból bármiféle, hirtelen jött, általában váratlan esemény.
Miért is olyan nehéz, hogy működésbe lépjen az ellenálló képességünk?
Az emberi agy a negatív tapasztalatok iránt sokkal fogékonyabbnak mutatkozik, mint a pozitívak iránt. Rick Hanson egy példával illusztrálja mindezt: ha egy munkahelyi értékelés során összesen tíz pont adható a legjobb teljesítményért, és mi kilencet kapunk, akkor nem az elért eredménynek örülünk, hanem amiatt bosszankodunk, hogy miért nem kaptuk meg a maximális pontszámot. Valahogy a mostani helyzet is ezt a fajta viselkedést váltja ki belőlünk. Most nagyon sok ember érez félelmet, riadalmat, zavart és rettegést. Magányosnak vagy elszigeteltnek érezzük magunkat, és ezek az érzések képes eluralni teljes lényünket.
Mit tehetünk saját ellenálló képességük kiépítéséhez?
Rick Hanson egy nagyon egyszerű praktikát javasol: Kezeld a rosszat, de fordulj a jó felé, és azt tedd is magadévá. Nem számít, mennyire őrült körülötted a világ, mindig vannak dolgok, amelyeket megtehetsz az elmédben.
Érdemes megnyugodni, és valamiképp rálelni a saját középpontunkra, egy biztos pontra, ami csak bennünk van. Ehhez néha elég csak annyi, hogy elmerengünk egy csésze gőzölgő tea mellett, vagy éppen meditálunk pár percet, esetleg imádkozunk, jógázunk. Alapvető fontosságú, hogy először a testünket nyugtassuk meg.
Pszichológusként azt ajánlja, hogy a nagy bizonytalanság pillanatában mindenki keresse meg azt a pontot, melyen viszonylagos biztonsággal „állhatunk”. A leginkább zűrzavaros helyzetben is érdemes megállni, és felmérni az adott helyzetet, akár úgy is, hogy ezt másokkal együtt, segítségüket kérve tesszük. Ha már tisztában vagyunk a helyzettel, érdemes valamilyen tervet kidolgozni a hogyan továbbról, s neki látni annak kivitelezéséhez.
Hogyan segíthetnek mások saját belső ellenálló képességünk megteremtésében?
Az egyedüllét sok szorongást és stresszt okoz. Más emberek gondozása, a velük való foglalkozás viszont csökkenti a stresszhormonokat, védi a szíved és erősíti az immunrendszert. Mivel fizikailag távol vagyunk most egymástól, empatikusan közel kell lennünk. Érdemes nagyobb figyelmet fordítani ilyenkor a másikra, tudatosítsuk, hogy más emberek is félnek, és hogy nem vagyunk egyedül.
Milyen napi gyakorlatokat érdemes elvégezni?
Lélegezzünk mélyeket, érezzük, hogy a hűvös levegő elárasztja a tüdőt, kilégzéskor pedig a meleg távozik belőle.
Az apró pozitív dolgok valóban összeadódnak az idő múlásával, és fokozatosan képessé tesznek minket egy rugalmasabb és boldogabb létezési módra.
