A Kutatópont 2014-es lakossági médiakutatásában negyedévenként 2 ezer magyarországi felnőtt megkérdezésével vizsgálta a magyarok infokommunikációs eszközellátottságát és médiafogyasztási szokásait.
A kutatás eredményei szerint a 2014-es évben, ha lassabban is, de folyamatosan növekedett a technikai szempontból jól felszereltek aránya, vagyis egyre többen vannak, akik otthonukban televízióhoz, mobiltelefonhoz és valamilyen számítógéphez is hozzáférnek: 2014 végére a magyarországi felnőttek kétharmadának volt lehetősége ezeknek az infokommunikációs eszközöknek az otthoni használatára. Az úgynevezett okoseszközök penetrációja is folyamatos emelkedést mutatott, míg 2014 első negyedévében minden harmadik, az év végén minden második megkérdezett magyar felnőtt otthonában legalább egyvalakinek volt okostelefonja, tablet az otthonok valamivel több, mint tizedében (12 százalék) fordult elő. Mérföldkőhöz érkezett az okostelevíziók penetrációja is, amely az év végére átlépte az 5 százalékos szintet.
Az infokommunikációs eszközök hozzáférési adatainak növekedése mellett a használat tekintetében is folyamatos volt a bővülés. 2014 végén már három 18 éves vagy annál idősebb megkérdezettből ketten interneteztek valamilyen gyakorisággal és minden második magyar felnőtt napi internetezőnek számított.
„A bővülés ellenére kutatásunk rámutat arra, hogy továbbra is jelentősek a társadalmi csoportok közötti különbségek. Továbbra is erős hatása van a lakóhely regionális elhelyezkedésének és típusának, az iskolai végzettségnek, illetve az életkornak.” – értékelte a kutatás eredményeit Székely Levente a Kutatópont kutatási igazgatója.
Magyarország középső és nyugati felében továbbra is valamivel (5-6 százalékponttal) magasabb az internethasználók aránya, mint az ország keleti felében, a települési lejtő szerint azonban ennél jelentősebb különbségeket is megfigyelhetünk, amelyek alig változtak 2014 folyamán. Iskolai végzettség szerint az alapfokú és középfokú végzettségűek között találjuk a legjelentősebb különbséget, a középfokú végzettségűek háromnegyede (75 százalék) internetezik, míg az alapfokú végzettséggel bírók csupán valamivel több, mint fele (52 százalék). A 18-29 évesek túlnyomó többsége (90 százaléka) szokott internetezni és ugyan a kor előrehaladtával az internetezők aránya csökken, még az 50-59 évesek korosztályában is a többség (55 százalék) internetezik, azonban a 60 év felettiek közül csupán minden harmadik (34 százalék) használja a világhálót.
Az internethasználat átlagos mennyisége a teljes népességre vetítve hétköznaponként egy-másfél óra, hétvégénként háromnegyed óra körül alakul. Az online tartalomfogyasztás tekintetében vezető helyen a magyar nyelvű hírportálok olvasását találjuk, minden második magyar felnőtt (54 százalék) legalább alkalmanként olvas ilyen tartalmakat (elsősorban az Origo és az Index tartalmait). Nagyjából minden harmadik megkérdezett szokott legalább alkalmanként online filmet, videót nézni (36 százalék), internetes fórumokat olvasni (32 százalék). Ennél valamivel kevesebben olvasnak legalább alkalmanként blogokat (29 százalék), töltenek le zenéket vagy filmeket (27 százalék), hallgatnak online rádiót (11 százalék), vagy néznek online tévéadásokat (8 százalék).
Az online médiafogyasztás mellett hagyományos elektronikus médiával is jelentős időt töltenek a magyarok, rádióhallgatással nagyjából az internetezéssel megegyező mértékűt (hétköznaponként egy-másfél óra, hétvégénként háromnegyed óra), míg tévénézéssel nagyságrendileg kétszerannyi időt töltenek.
„Médiafogyasztással a megkérdezettek – saját bevallásuk alapján is – átlagosan közel egy teljes állásnak megfelelő időt (hétköznaponként napi 7,1, hétvégéken napi 4,8 órát) töltenek. Legtöbbet jellemzően a 18-29 évesek, illetve a 60 évesek és idősebbek.” – mondta el Székely Levente.
