Ahogy kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, az egyetemisták megrohamozták a bérbeadókat a nagyobb egyetemvárosokban és a legkedvezőbb lakásokra le is csaptak.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, ha valakinek nem volt társa, akivel bérelt volna, vagy esetleg túl drága bérleti díjú, nagy méretű ingatlanok maradtak már csak a piacon, a legjobb, amit tehet, hogy összefog másokkal.− Egy valakinek kézbe kell venni az irányítást, vagyis a két-három ember közül valakinek a vállára kell vennie az ügyintézést. Többen nagyobb összegért kínált albérleteket is megnézhetnek, ahol már lényegesen kisebb a kereslet, így kisebb a verseny is – magyarázta a szakértő.

Hozzátette azt is, a főbérlőnek fontos, hogy legyen, aki felelősséget vállal mindenért, és tartja a kapcsolatot a tulajdonossal.

Kép: pixabay

Sok egyetemista még mindig nem talált megfelelő albérletet. Aki inkább a saját ingatlan vásárlásán gondolkozik, eltérő árakat találhat. A Duna House utolsó negyedéves tranzakciós adatainak elemzéséből kiderül, hogy az egy-másfél szobás garzonok a fővárosban 20-25 millió forint között érhetőek el, ám vidéken jóval kedvezőbbek a feltételek. A nagyobb egyetemi városokban ugyanekkora lakásokat már 12-15 millióért is vásárolhatunk.

− Ha valaki egy személyben fel tudja ezt vállalni, akkor jó bizniszt csinálhat, az ő munkája pénzt is érhet. Vegyük azt, hogy hárman kibérelnek egy 180 ezer forintos albérletet, aminek a két szobáját 70-70 ezerért kiadja, így már neki csak 40 ezret kell kifizetnie. Merni kell tárgyalni, ez az élet iskolája és jó kiindulási alap az egyetem utáni élethez – tette hozzá Gadanecz Zoltán.

A felelős keresőnek mindig naprakésznek kell lennie. Ehhez minden lehetőséget ki kell használni – nemcsak a közösségi oldalakat. A főbérlők is próbálkoznak. Szeptemberben már igyekeznek válogatni az érdeklődők között, hátha magasabb árat tudnak kialkudni. De nekik is tudniuk kell, nem érdemes egy jó ajánlat mellett elmenni, mert a bérlőjelölt, a pénzével együtt gyorsan tovább állhat.