Az Európai Méhnyakrák Szövetség 2007 óta szervezi meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet. Ez most idén január 18. és január 24. közé esik. A nemzetközi kezdeményezés célkitűzése, hogy minél több emberhez eljusson: ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia. Hiszen a méhnyakrák nagyrészt megelőzhető úgy, hogy felhívjuk a figyelmet a megelőzésre: szűréssel, adott esetben a HPV elleni védőoltás választásával. Ugyanis ez a betegség a méhnyak-szűrésnek és a HPV-oltási programoknak köszönhetően nagyrészt megelőzhető!
Mi okozza egyáltalán a megbetegedést?
A méhnyakrák 99,7 százalékát az úgynevezett humán papillomavírus (HPV) felelős, amely elváltozásokat okoz a nyaki sejtekben. A HPV gyakori vírus, a szervezet immunrendszere általában képes legyőzni, amit az is mutat, hogy a fertőzés nagyon elterjedt, az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen HPV-fertőzésen élete során.
A méhnyakrák annak ellenére a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 év alatti nők között Európában, hogy amint fentebb is írtuk, védőoltás és rendszeres szűrés együttes alkalmazásával már van lehetőségünk megelőzni. Az ÁNTSZ adatai szerint Magyarországon 2008 és 2014 között évente átlagosan 1520 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak. A betegség – ha időben felfedezik – gyógyítható, mégis 2008 és 2014 között Magyarországon évente átlagosan 408 nő halt meg méhnyakrák következtében. Hazánkban 2009 és 2014 között a méhnyakrák a 15 – 44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípus volt. Sokan nem tudják, de a HPV nem csak a nőket érinti, több száz férfi veszti életét más, HPV-vel kapcsolatba hozható daganat miatt.
Szűrés és oltás
A méhnyakrák legfontosabb megelőzése a szűrővizsgálat (méhnyakszűrés). Becslések szerint a betegség 75 százaléka kiküszöbölhető rendszeres vizsgálattal. A probléma korai felismerésének ez az egyetlen módja, ha rendszeresen, lehetőleg évente méhnyakrákszűrésen veszünk részt. A vizsgálat csak néhány percet vesz igénybe. Ilyenkor kenetet vesz a nőgyógyász, egészen pontosan sejtmintát a méhnyakról, amelyet aztán mikroszkóp alatt vizsgálnak.
Fontos megjegyezni, a szűréssel olyan rendellenességeket lehet megállapítani, amelyek a rák kialakulására utalhatnak. Ugyanis a méhnyakrák többsége lassan növekszik, általában 10-15 évig tart, amíg a legtöbb rendellenes sejt méhnyakrákká alakul át. Bár korai stádiumában a méhnyakrák teljesen tünetmentes lehet, de előfordulhat néhány jellegzetes tünet, ami gyanakodásra adhatnak okot. Ezek lehetnek:
- Rendellenes vérzés (nemi aktus után vagy közben, két menstruáció között)
- Menopauza utáni vérzés,
- Szokatlan hüvelyi váladékozás,
- Fájdalmas szex.
Ha a fenti jelek valamelyikét tapasztaljuk, mindenképpen mielőbb fel kell keresni orvosunkat!
A korai stádiumban diagnosztizált betegség még jó eséllyel gyógyítható és elkerülhetők a súlyosabb szövődmények. Ha a rákszűrés eredménye pozitív lett és a betegség még a korai stádiumban van, műtéti úton távolítják el a rákos területet. A II-es, és a III-as stádiumnál már a magát a méhnyak és a méh is eltávolításra kerülnek.
A fertőzés védőoltással is megelőzhető. Mivel a HPV nemi úton terjedő betegség, az oltás a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja a legnagyobb védelmet. Magyarországon 2014 óta egy átfogó méhnyakrák megelőzési program keretében 12. életévüket betöltött, 7. osztályos lányok szülei térítésmentesen igényelhetik a védőoltást. A HPV-vakcina a HPV két magas kockázatú csoportja ellen nyújt védelmet, amelyek az összes méhnyakrák 70 százalékáért felelnek. Szintén fontos megjegyezi, ha valaki megkapta a HPV-vakcinát, annak a későbbiekben is részt kell vennie a szűréseken!
A témában további információkat olvashatsz aMályvavirág „a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért” alapítvány honlapján, valamint a Facebook-oldalukon is.
