Megváltó születéséről ilyenkor a betlehemi jászol készítésével is megemlékeznek. Mindenütt láthatjuk a kis Jézust a bölcsőben, mellette Józsefet és Máriát, valamint a tiszteletükre megjelent háromkirályokat és pásztorokat.
Az első jászol készítését a hagyomány Assisi Szent Ferencnek tulajdonítja. Amikor Ferenc Betlehemben járt, nagy hatással volt rá a kis Jézus születésének felelevenítése. A pápához fordult engedélyért, hogy hasonlóan megemlékezhessen az eseményről.
A pápa csak azt engedélyezte, hogy egy barlangban tarthassa meg a szent misét. Így állíthatta fel az első jászolt 1223-ban a grecciói erdő barlangjában. Szűz Máriát, Szent Józsefet és a kisded jézust fa szobrokkal helyettesítette, és élő állatokat, szamarat, ökröt is bevitt. Az élőkép szereplői pedig az abruzzói hegyek pásztorai voltak. Így prédikált a híveknek.
Innentől kezdve márványból, fából, terrakottából, gipszből és számos anyagból készítették, és bővítették, díszítették mindig az adott kor ízlésvilágának megfelelően.
Hazánkban, a Balatonhoz közeli Vörsön van nagy múltja a betlehemépítésnek.
A várost, ahol a megváltó megszületett, számos költőnk megénekelte:
József Attila: Betlehem
A gyolcs ködökben puha varjak ülnek,
csüggedt borókán fészkel a homály.
Tömpe szobácska vert földjére dülnek
két botos pásztor és három király.
Az asszony leszáll a kamrai létrán,
-Mennyből az angyal! - zeng öt atyafi.
Az öreg kapás az ólban ganét hány,
kántálnak sírva lompos tyúkjai.
Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt,
borostás állal komorul a zsupp
s fodor leveske szaga áraszt vígaszt,
mely a danával mennyezetre fut.
Jézus, kinek szállása sárga irka,
heverő papírbarmok közt örül
s a tűz fényénél a jámborok mintha
ugrándoznának a jászol körül.
De ez nem igaz. Részes-szalmát hajszol
az úri szél és gőzlik a magyar
s a két pásztor fonott kalácsot majszol
s a három király pálinkát nyakal.
Juhász Gyula: Betlehem
A kocsma ajtaját kitárják
S hozzák subában a telet,
Az istállóban ott a jászol,
A jászolban a Szeretet.
A gyémánt csillag áll fölöttük
Füstös lármában szelíden,
Nyájas barmok között az almon
Az Ácsnak Gyermeke pihen.
Kántálnak a három királyok
S velük a jámbor pásztorok,
A söntés mélyén egy elázott,
Elbúsult zsöllér tántorog.
Könnyes szemmel bámulja báván
A betlehemi csillagot,
A jó reményt mit körülállnak
Szegények, árvák, magyarok!
József Attila: Betlehemi királyok
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!
Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jó éjszakát kívánok!
Márai Sándor: Mennyből az angyal
"Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- A költő, a szamár, s a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, -
mennyből az angyal"
Békés, boldog ünnepeket!
