Aki éhgyomorra nagyobb mennyiségű kaukázusi kefirt fogyaszt el, számolhat vele, hogy az érzékenyebb alkoholszondák néhány ezrelékes alkoholszintet mutathatnak ki. A kefirgombák és a baktériumtörzsek közösen hozzák létre a tejből a kefirt. Márpedig amikor gombák felelősek az erjedésért, alkohol is keletkezhet, ezért kell tehát vigyázni a „túlzott” kefirfogyasztással – derül ki a tavaly ősszel indult internetes kémiaverseny, a Laborkaland Online legújabb feladatából.
A kémia iránt érdeklődő középiskolások azt is megtudhatják, hogy mekkora is a kefir elméletileg várható, kizárólag a tejcukrokból származó maximális alkoholtartalma. A választ nekik kell kiszámolniuk. A március végéig tartó fordulóban szó lesz még többek között a savanyúságkészítés fortélyairól, a háztartásban előforduló savas és lúgos anyagok viselkedéséről, a kukta és a habpatron működéséről.
A verseny eddigi statisztikái azt mutatják, hogy új megközelítéssel, a mindennapi életből vett példákon keresztül a diákok sokkal jobban motiválhatók, és jobban bevonhatók a feladatok megoldásába, illetve a kémia alaptörvényeinek megismerésébe. A középiskolásoknak eddig többek között a következő kérdésekre kell választ találniuk a kémia segítségével: hogyan készítettek fagylaltot a mélyhűtő feltalálása előtt, miért sózzuk az utakat, miért veszélyes a gőz a fürdőszobában, hogyan lesz szappan a panírból, ha nem vigyázunk, illetve hogy miért nem fő meg a bableves a Mount Everesten.
A verseny nem tét nélküli, hiszen a fődíj: részvétel egy laboratóriumi kalandnapon és kísérletezés a Csodák Palotájában!
