A fizikai és a szellemi munkabírás a vérkeringésen múlik- tehát a szervezet oxigénnel való ellátásán. Azt tudjuk, miért vízkövesedik el egy cső: mert a kemény vízből kalcium-karbonát rakódik le benne.
Ereink úgy reagálnak, mint egy vízvezeték
Miért meszesednek el egy negyvenéves ember rugalmas artériái?
A sok vérzsír egy fontos tényező. A zsír lerakódik az erek belső falán- nemcsak nyomokban, hanem kilószámra. És így a véráramban lévő mész, immunsejtek és más szerves "hulladék" mágnesévé válik. Az orvosok ezt a folyamatot, mely az ereket megkeményíti, a véráramot csökkenti és szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezet, arterioszklerózisnak nevezik.
Ma, a gyorskoszt virágkorában sok 40 éves ember erei már berozsdásodnak, elmeszesednek, elzáródnak.
Ha a nyaki ütőér az érintett, akadozik az agy oxigénellátása. Gyakran már csak 30 százalék jut oda. Ez otthonülő élethez még csak-csak elég, de szellemi csúcsteljesítményt nem tudunk nyújtani ilyen állapotban. Itt már csak a sebész segít: gyakran garnéla nagyságú mészrögöket távolít el a nyaki ütőérből, hogy megvédje az agyat az előre programozott szélütéstől.
Lépcsőmászás lihegés nélkül- nem probléma, ha egészségesek az erek. Ha a szívkoszorúerekről van szó, az oxigénhiány miatt már néhány lépcsőfok után görcsbe rándul testünk motorja. Ezt hívják az orvosok angina pectorisnak. Ha a koszorúerek teljesen beszűkülnek, végül szívinfarktus lép fel.
Ha az eltömődött ér valamelyik hasi verőér, akkor "kirakatbetegség" alakul ki: a lábunkba már nem jut elegendő oxigén, és minden 300 méter után meg kell állnunk -ideális esetben egy kirakat előtt- mert annyira fáj.
Sz.F.
