Az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából az is kiderül, hogy a férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nők. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedetten méri végig magát, míg a magyar nők közül csak minden harmadik tesz ugyan így.
A párválasztásnál a férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nőknek. Az erősebbik nem körében jóval alacsonyabb azok aránya is, akik a belső tulajdonságra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak. A kor előrehaladtával csökken a külső jelentősége a párválasztásnál: míg a húszas éveikben járók 16%-a nyilatkozott úgy, hogy a külső számít, addig 70 év felett ez az arány csak 8%.
A kutatás szerint a magyarokra nem jellemző, hogy irigyek lennének mások külsejére. Tíz válaszadóból hárman ismerték el, hogy irigykedtek már közeli rokonukra, ismerősükre.( Míg anők esetében ez 36 százalék, a férfiaknál csak 21%.) A budapestiek a leginkább hajlamosak az irigykedésre. Majdnem minden második fővárosi átélte már ezt az érzést. A közeli barátok, ismerősük külseje a vidéki városok lakóit hagyja leginkább hidegen. Közülük csak minden ötödik irigykedett már valaha ismerőse, rokona külsejére.
A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék.A külsőnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, hiszen közülük csak minden hetedik élt át ilyen élethelyzetet.
Kísérletek igazolták, hogy az emberi idegrendszer és érzékszervek kiválóan alkalmasak az arc felismerésére: a másodperc tizede is elég az arcvonások megjegyzésére. Éppen ezért a képernyőn felvillanó politikus arc is könnyen, gyorsan megítéltetik.
A hazai közéletben a külső adottságok viszonylag ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Az azonban emlékezetes, hogy 1989 után az SZDSZ és a Fidesz fellépése nemcsak nyelvezetében hozott újat a magyar politikába, hanem a párt jó kiállású, fiatal közszereplői szerethető alternatívát nyújtottak mind az öregedő MSZMP káderekkel, mind az MDF kormány szürke öltönyös politikusaival szemben. A bulvárlapok, internetes portálok szavazásain gyakori helyezettek Selmeczi Gabriella (Fidesz), Dávid Ibolya (MDF), Tüttő Kata (MSZP), Deutsch Tamás (Fidesz), Horváth Csaba (MSZP) vagy Mesterházy Attila (MSZP). A politikusok mint ismert, sokak számára vonzó arcok népszerűségét kihasználva olyan jótékonysági divatbemutatót tartottak 2006-ban, amelyen a kifutón parlamenti képviselők mutatták be a kollekciót.
Egy teljes iparág, a szépségipar épül az emberek bizonytalanságára és arra a vágyára, hogy maguk is bele tudjanak avatkozni saját külsejükbe.
Az Egyesült Államokban 2007-ben összesen 11,7 millió szépészeti beavatkozást hajtottak végre 13 milliárd dollárért ami átszámítva közel 2000 milliárd forintot jelent. Ez megfelel egy kisebb ország éves költségvetésének.
Itthon a plasztikai műtétek ma még luxuskiadásnak számítanak. Honfitársaink, azonban nemcsak sebészeti beavatkozásra költenek kevesebbet a nyugati fogasztóknál, hanem kozmetikumokra is. Míg az EU-ban átlagosan havonta 4000 forintnak megfelelő értékben költöttek kozmetikai termékekre az állampolgárok, Magyarországon ez az érték alig haladta meg az 1200 forintot 2006-ban.
A médiában egyre nyíltabban esik szó a plasztikai beavatkozásokról. Nemcsak a celebritások műtétei kerülnek képernyőre, de feltűntek olyan valóságshowk is, amelynek központi jelentkezőit plasztikai műtét segítségével változtatják meg. (pl.a TV2 "Nagy átalakítás" sorozata is ide tartozik. )
Az azonban ebből a műsorból is látszik, hogy hazánkban is komoly érdeklődés mutatkozik a plasztikai sebészet iránt, és az egyre szélesebb körben elfogadott.
