A sportsérüléseknek számtalan formája főleg két típusra osztható: lehetnek lágyrész, illetve csont jellegűek. A sportolóknál a legnagyobb gondot a visszatérő, illetve a tartós fájdalmak jelentik – jellemzően ezek egy-egy komolyabb sérülés után keletkeznek –, hiszen a nagyfokú fájdalom, illetve az esetleges mozgáskorlátozottság miatt az illető nemcsak az edzéseket nem tudja folytatni, de ez a hétköznapjait is jelentősen befolyásolja.
A legtöbb embernek, aki korábban igazán aktív életet élt, lelkileg is megterhelő a fájó testrész megfelelő ideig tartó pihentetése. Sokan épp ott rontják el, hogy sérülten újra pályára állnak, ami csak tovább fokozza a kialakult problémát, és nehezíti a további kezelést. Éppen ezért, ha valaki hasonló problémával küzd, először mindig kérdezze meg a kezelőorvosát, hogy ő mennyire ajánlja a további sportolást, vagy a sérülnek inkább ágynyugalomra, esetleg pihentető sínre vagy másféle kezelésre van szüksége.
Ha valaki komolyabb sérülést szerzett, az általában orvosi kezelést, legrosszabb esetben műtétet igényel. Hogy mire van szüksége az illetőnek, azt leggyakrabban valamilyen képalkotó vizsgálattal (MRI, RTG) döntik el. Szerencsés esetben a drasztikusabb beavatkozás elkerülhető, viszont ilyenkor a megfelelő kúraszerű terápia elengedhetetlen. Dr. Váradi Éva,a Fájdalomközpont főorvosa, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája szerint lézeres, illetve gunakezelés a lágyrész sérüléseinél remekül alkalmazható, és akár már az első alkalom után jelentős javulást hozhat.
A mielőbbi hatás érdekében a gyógytorna is hozzájárulhat a gyorsabb felépüléshez, így érdemes minden terápiát kiegészíteni vele.
Vannak olyan sportágak, ahol engedélyezik a kineziológiai tapasz használatát – akár még versenyzés alatt is –, ami szakszerű felhelyezéssel tökéletesen megtámasztja az adott részt, valamint hatására gyorsabban regenerálódik a sérült terület, mivel segíti a nyirokfolyadék áramlását.
Fontos tudni, hogy a csontsérüléseket elsősorban traumatológus-ortopéd szakorvos, esetleg sportorvos látja el, az említett terápiák inkább kiegészítő kezelésként alkalmazhatók.
Forrás: Fájdalomközpont
