A statisztikai adatok szerint Magyarországon 13 ezren veszítik életüket agyi érkatasztrófa következtében, és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. Az összes stroke-esetet tekintve mintegy 10 százalék 50 éves, míg 27 százalék pedig 60 éves kor alatt jelentkezik. Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő.
A túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, az érintettek 32 százaléka küzd depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradványtünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmaduk pedig vissza tud térni a munkába, és el tudja látni önmagát.
A stroke betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az esetek 15-20%-ban beszélhetünk agyvérzésről mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért is sürgős, mert a szélütés minden órájában körülbelül 700 kilométer idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el.
Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke szerint az elmúlt években látványosan csökkent a stroke-betegek száma, de az arány még így is háromszor magasabb, mint a szomszédos Ausztriában. A javuló tendenciát mutatja az is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben a duplájára nőtt a trombolízissel kezelt betegek aránya, vagyis sokkal többen részesülnek életmentő vérrögoldó kezelésben, mint korábban, ami nagyban köszönhető a kampánynak, hiszen az emberek most már bátrabban veszik fel a telefont, és hívják a mentőket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha valaki a stroke tüneteit észleli – hirtelen beszédzavar, egyensúlyvesztés, féloldali végtagbénulás vagy zsibbadás –, nem szabad várni a háziorvosra, vagy arra, hogy másnapra kialussza a betegséget, hanem rögtön tárcsázni kell a 104-es számot, ugyanis a mentősök tudják, hogy a betegek hol kaphatják meg 3-4 órán belül azt a vérrögoldó kezelést, amellyel nemcsak a túlélés esélyét lehet növelni, hanem el lehet kerülni a maradandó károsodást.
A stroke kialakulásának kockázatát növelő tényezők két nagy csoportra oszthatók: ezek a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, cukorbetegség és a szívritmuszavar, míg az életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Legnagyobb veszélyben azok vannak, akiknél többféle kockázati tényező együttesen van jelen. A szív- és érrendszeri betegségek tovább fokozzák a stroke kockázatát, amelyek közül a pitvarfibrillációt kell megemlíteni. Aki ebben a betegségben szenved, annak 5x nagyobb esélye van arra, hogy megüsse a guta. Ez a betegség a magyar lakosság több mint 1%-át, azaz több mint 100 ezer diagnosztizált beteget érint, a nem diagnosztizált betegekkel együtt ez a szám pedig elérheti a 200 ezer főt is.
Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője, mint mondta, sokszor tehetetlen dühöt érez, amikor arra gondol, hogy a híradóban folyton a balesetekről beszélnek, holott a szélütésről is egyre több hírt kellene adni. Megdöbbentőnek véli, hogy amíg évente Magyarországon 4 ezer ember szenved súlyos sérülést baleset kapcsán, addig a stroke-ot kapottak száma ennek a tízszerese. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki ismerje a szélütés tüneteit, valamint legyen tisztában az időtényező fontosságával, hiszen minden perc, minden másodperc számít. A gyorsaság érdekében az OMSZ mindent megtesz, hogy a stroke-ot kapott betegek időben a stroke-osztályra kerüljenek.
A figyelemfelhívásban a Madách Színház és több vidéki teátrum is segítő kezet nyújt. Az ország neves színészei nemcsak sajtótájékoztatók alkalmával hangsúlyozzák az azonnali mentőhívás, illetve megelőzés fontosságát, hanem maguk is tesznek a megelőzés érdekében. A művészek vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint-mérésen, valamint nyaki ultrahang-vizsgálaton esnek át, hogy megtudják, mekkora mértékű náluk a stroke kialakulásának veszélye, ezzel is példát mutatva a lakosságnak. A kampány széles körű támogatást élvez, hiszen nemcsak az OMSZ és a színházak, hanem az Egészségügyért, valamint a Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság és számos polgármesteri hivatal is csatlakozott a kezdeményezéshez.
Csonka András színművész keveset tudott erről a betegségről a kampány előtt. A televíziós spot sorsfordító és elgondolkodtató volt számára. Ez őt is arra késztette, hogy még jobban figyeljen magára és környezetére. Most már biztosan felismeri a szélütés tüneteit.
Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója is fontosnak tartja a megelőzést, éppen ezért állt a kampány mellé, ő is meg próbál tenni egészsége érdekében, bár a színészek és direktorok rohanó világában ez nem könnyű feladat.
Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a stroke tüneteivel, ismerje fel azokat, hogy egy lehetséges szélütés esetén segíteni tudjon embertársainkon, ugyanakkor tartsa karban rizikófaktorait, kezeltesse magas vérnyomását, intsen búcsút a dohányzásnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előrejelzi „érkezését”.
