Ki a túlsúlyos gyerek?

Már gyermekkorban alkalmazható a testtömeg-index (BMI), mint mérőszám, azonban a szakemberek gyakran inkább a testzsír meghatározására törekszenek valamilyen noninvazív módszerrel. Ilyen eljárás a bőrredő-mérés, amikor rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. Emellett léteznek úgynevezett multifrekvenciás impedancia mérők, amelyek tulajdonképpen a test ellenállásával számolva fájdalommentesen adják meg a testzsír mennyiségét. (Ez az adat egyébként más módon is kiszámolható, például CT vagy MR segítségével) Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk kövérségéről, ha 25 % fölötti a testzsír aránya, lányoknál pedig akkor, ha 30 % fölötti.

Veszélyes életszakaszok

A szakértők szerint vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életszakaszok, amikor érdemes még inkább odafigyelni a kockázati tényezőkre. Ilyen lehet már az intrauterin (méhen belüli) élet is. Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magzata nagyobb súlyú, hiszen az inzulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: nyilvánvaló, hogy egy elhízott, túlsúlyos anyának nagy valószínűséggel nagyobb születési súllyal fog megszületni a gyermeke és ez már kedvezőtlen.
A második veszélyes periódus a csecsemőkor. Egyre nagyobb a hat hónaposnál fiatalabb, tápszerrel táplált csecsemők aránya a szoptatottakhoz képest, ezáltal sokaknál nem érvényesül az anyatej elhízást csökkentő hatása.

A pubertás kor előtt következik a harmadik meghatározó életszakasz. Ekkor, a prepubertásban van egy úgynevezett telődési periódus, amely mindkét nemnél egyre korábban kezdődik: a lányoknál már 9-12 éves kor körül, az első menstruáció előtt, a fiúknál 12-14 évesen. Ebben a telődési periódusban a gyerekek jellemzően meghíznak, majd az ezt követő nyúlási szakaszban a testmagasságuk nő meg, míg a testtömegük marad.

Növekvő zsírsejtszám?

Bizonyos tanulmányok szerint kora gyermekkorban és kamaszkorban különösen nagy rizikónak vannak kitéve a gyerekek az elhízás szempontjából, mert ebben a két növekedési szakaszban energiagazdag és túl bőséges étkezéssel megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen – bár az nem vitás, hogy a súlytöbblet kialakulásánál megnő a zsírsejtek tömege – az eddigi kísérletek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin életben, illetve a valamivel a születés utáni időszakban van zsírsejtszám-növekedés. Ezen elmélet hívei úgy vélik, hogy a zsírsejtek térfogata, a zsírsejtben elraktározott triglicerid az, ami súlygyarapodás esetén növekszik.

Elhízott gyerek – kövér felnőtt

A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között egyértelmű az összefüggés. Brit tudósok szerint már kétéves kor előtt kiderül, hogy valakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e. Ezernél is több túlsúlyos gyermeket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy a túlsúlyos kamaszok fele már kétéves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára már a vizsgáltak 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.
Arról a mai napig viták folynak, mik lehetnek a korai súlygyarapodás kiváltói, de az okok között szerepelhetnek a nem megfelelő étrend, a szilárd táplálék túl korai bevezetése, és természetesen a kevés mozgás. A kövér szülők kövér gyerekei esetében is felmerül a kérdés: ez vajon genetika vagy azoknak a helytelen életmódbeli szokásoknak az eredménye, amelyeket a kicsik a szüleiktől tanulnak el?

Rizikófaktorok

A gyermekkorban jelentkező rizikófaktorok – bár valójában nem okoznak tünetet – bizonyítottan jelentkeznek. Azoknál az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti.
Későbbi korban válik eldönthetővé: hasra és mellkasra terjedő „alma típusú” elhízásról van-e szó, vagy inkább csípőre és combokra terjedő, „körte típusú” kövérségről. Előbbi magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít, utóbbi inkább visszérbetegségekhez vezethet.

Nyáron is kiegyensúlyozottan

Mivel az elhízást sokkal könnyebb megelőzni, mint leküzdeni, a szülőknek hosszú távon kellene olyan szokásokat kialakítani, amelyek megőrzik az egészséget. A nyári menü se épüljön ezért sós, zsíros és cukros készételekre és gyors menükre, próbáljunk meg inkább sovány fehérjeforrásokra, zöldségekre, főzelékekre, gyümölcsökre alapozni – akár a házhoz szállított menük esetében is. Néhány hét sporttábor alatt pedig akár még meg is szerethetnek a gyerekek egy-egy új és élvezetes sportágat.

Forrás: www.oxygenmedical.hu