Kisiskolás korban a gyerekek sokkal jobban értik a szövegeket hallás után, mint olvasás után, ami érthető, hiszen a meséket korábban mindig csak felolvasták nekik, s az írott szövegek olvasásával még csak most ismerkednek. Ötödik osztályos korukban azután megfordul a helyzet, és a gyerekek általában jobban megértik az elolvasott szöveget, mintha ugyanazt felolvasnák nekik.

Ez a tendencia ezután megmarad, állandósul az olvasás előnye a halláshoz képest. Az olvasás képessége kulcsfontosságúvá válik a tanulás során, hiszen az információ gyűjtésének, megértésének egyik legfontosabb módjává válik.
Azonban hiába tanul meg a kisgyermek alsó tagozatban olvasni, ha ezt a készséget később nem gyakorolja megfelelő intenzitással, nem alakul ki olyan színvonalú szövegértése, ami a magasabb színtű tanulmányok, vagy később a munkához kapcsolódó leírások, utasítások, dokumentumok értelmezéséhez elengedhetetlen. Gyakori, hogy amúgy jó képességű gyerekek bukdácsolnak a középiskolában, mert képtelenek olvasás után tanulni, vagyis olvasás segítségével elsajátítani a tananyagot, vagy megérteni a leckét.
Nagyon sok hiányossága van az iskolai olvasástanításnak, de a világszerte tapasztalható súlyos olvasási-szövegértési krízis kialakulásában nagy szerepet játszik, hogy az iskolán kívül egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek.
A legfrissebb Pisa felmérés eredményei azt mutatták, hogy noha néhány országban, így Magyarország mellett Chilében, Izraelben, Lengyelországban, Portugáliában, Dél-Koreában és Németországban jelentős javulás mutatkozott az olvasási készségben, a lányok minden országban megelőzték a fiúkat, méghozzá átlagosan egy iskolaévvel járnak fiú diáktársaik előtt. A nemek közötti szakadék 2000 óta egy országban sem szűkült, Franciaországban, Izraelben, Dél-Koreában, Portugáliában és Svédországban még nőtt is. Elsősorban a fiúk azok, akik egyre kevésbé lelik örömüket az olvasásban.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban az olvasás hazai helyzetéről folyó beszélgetés során Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke többek között arról beszélt, hogy a diákok körében nem számít „férfias” cselekedetnek a könyvolvasás, ezért a pedagógus feladata, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa.

Úgy tűnik, a serdülő fiúk jelentik azt a különösen veszélyeztetett csoportot, akikre oda kell figyelnünk az olvasásra nevelés során. Miféle irodalom volna az, aminek olvasását a fiúk is „férfiasnak”, coolnak, trendinek azaz felvállalhatónak találnák? Véleményem szerint a színvonalas Sci-fi irodalomban megtalálható mindaz, ami a kamaszok igényét képes volna kielégíteni.

A serdülőkorú gyermekek érdeklődése a korábbihoz képest jelentős változáson megy át. Már nem a mesék olvasásában lelik örömüket, már nem utánozzák az olvasmányok hősét, hanem a társadalmi és etikai problémák iránt egyre fogékonyabbá válva maguk is hősök akarnak lenni. Számos az olvasási szokásokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a kamaszok körében a legnépszerűbb olvasmányok a kalandregények, a fantasztikus regények, a horror, a krimi valamint a tudományos-ismeretterjesztő irodalom. Ebben a korban a felszínes olvasást már kezdi felváltani az elmélyülő olvasás, az ifjúsági regényt fokozatosan felváltja a felnőtteknek szóló irodalom.

Ábrahám Mónika a 12-14 éves gyerekek olvasási szokásait vizsgálva 2004-ben egy kérdőíves felmérés során ((www.ofi.hu) többek között arra az eredményre jutott, hogy a serdülő gyerek olvasási szokásait meghatározza a nemi szerep is. A fiúk kritikusabb és racionálisabb olvasók a lányoknál, valamivel jobban kedvelik a humoros, kalandos és erősen cselekményes könyveket. Ezzel szemben a lányoknál meglehetősen népszerűek az érzelmesebb történetek és a női írók művei is.

Melyik műfajt kedveled a legjobban?	Lány (129 fő)		Fiú (80 fő)
	%	Rangsor	%	Rangsor
Szerelmes, romantikus regény	28,7	2.	6,3	5.
Kalandos történet, fantasztikus regény	66,7	1.	80,0	1.
Történelmi regény	10,9	4-5.	25,0	2.
Vers	9,3	6.	3,8	6.
Mese	14,7	3.	11,3	3-4.
Ismeretterjesztő irodalom	10,9	4-5.	11,3	3-4.
Egyéb (horror, krimi stb.)	12,4	-	7,5	-

A táblázatból jól kivehető, hogy a fiúknál és a lányoknál egyaránt a kalandregény illetve a fantasztikus irodalom a legnépszerűbb műfaj. A szerelmes regény a lányoknál a második, a fiúknál a verset megelőzve az utolsó előtti helyen szerepel. A kedvelt műfajokat tekintve nincs nagy különbség a gimnáziumba, a városi, a kisközségi és a város peremén található általános iskolába járó diákok között. Valószínűleg ebben az esetben az életkori sajátosságok sokkal inkább meghatározóak, mint az iskola szerkezete vagy az olvasást befolyásoló más tényezők.

Ha a fiúkat - a színvonalas – science-fiction olvasására bíztatnánk, abban megtalálhatnák a példaképül választható hősöket éppúgy, mint a társadalmi és etikai kérdések élvezetes stílusban megírt elgondolkodtató felvetéseit, miközben a tudományos ismeretterjesztő irodalom utáni igényüket megalapozhatnák. Ráadásul a kortárs Sci-fi könyvek témaválasztása, nyelvezete, a regények világa, az eszközök, amelyeket a szereplők használnak, a gondolkodásmód sokkal inkább megközelíti a mai fiatalok modernség iránti igényét, mint a klasszikus kötelező olvasmányok gyakorta jócskán elavult, a mai fiatalok számára nem feltétlenül érdekes vagy élvezhető nyeli és vizuális környezete. Nem is beszélve azokról a társadalmi jellegű változásokról vagy problémákról, melyek a mai fiatalok mindennapjait meghatározzák, és amelynek megértéséhez a kortárs szépirodalom eredményesebben tudna hozzájárulni.

Dr. Mund Katalin szociológus, a Booker.hu könyváruház igazgatója