A WHO adatai1 szerint világszerte évente kb. 100 millió embernél alakul ki depresszió. Az alapellátásban megjelenő betegek mintegy 10%-a depressziós. 1990-ben a depresszió a 4. helyen állt a társadalom és a beteg számára legnagyobb terhet jelentő betegségek listáján, és előreláthatólag 2020-ban akár már első lehet. A depresszió Magyarországon is népbetegség, ezért az egészségügyi portál szerkesztői fontosnak tartották, hogy látogatóik között felmérjék, mennyit tudnak ténylegesen a betegségről. A 9 kérdésből álló kvíz során a depresszió általános tüneteinek ismertségén túl arra is választ vártak, mennyire ismerik a teszt kitöltői a depressziós betegeket gyakran sújtó, életminőségüket és gyógyulási esélyeiket rontó maradványtünetekhez kötődő tényeket, de azt is megkérdezték, mikor gyanítható, hogy egy gyermeknél megjelennek a depresszió tünetei.

A felmérés készítői arra nem kérdeztek rá, hogy a kitöltő, vagy valamely családtag érintett-e a depresszióban, a cél az általános ismeretek felmérése volt. A teszt két hétig volt látható az oldalon és több mint 1200-an töltötték ki. Bár a felmérés a mintavételi módszer miatt nem reprezentatív, azonban eredménye jól mutatja, hogy a portál egészségügyi kérdésekben az átlagnál járatosabb látogatói is csupán felszínes tudással rendelkeznek erről a nagyon súlyos és sokakat érintő betegségről. A válaszadók 97 százaléka ugyan tisztában volt azzal, hogy a betegségnek hangulati tünetei vannak, azt azonban csak már mintegy 30 százalékuk tudta, hogy a depressziót kísérhetik fájdalmas testi tünetek is. Azt még ennél is kevesebben tudták, hogy a depressziós betegek több mint 40 százalékánál legalább egy fájdalmas testi tünet előfordul. Ez négyszer annyi, mint a nem depressziósok körében észlelt fájdalom gyakorisága. A depresszió kapcsán fellépő fájdalmas testi tünet lehet ízületi és végtag fájdalom, hátfájdalom, hasi fájdalom, fejfájás és egyéb diffúz testi fájdalmak. Ez a tünet tovább rontja a depressziós betegek életminőségét. Szintén kevesen ismerték azt a tényt, hogy a részlegesen feltárt tünetek miatt alulkezelt betegek sokkal nagyobb kockázattal élnek át súlyos depressziót, gyakoribbak a depressziós epizódok és hamarabb térhet vissza a betegség 2,3.

Összességében elmondható, hogy amíg a depresszió, mint kifejezés szinte napi használatban van, azokról a tényekről, amelyek jelentősen befolyásolhatják a betegek gyógyulását, a depressziós epizódok visszatérésének veszélyét, a legtöbben továbbra is csak felszínes tudással rendelkeznek.




Hivatkozások:
1., http://www.who.int/mental_health/management/depression/definition/en/
2., Paykel ES, Ramana R, Cooper Z, et al. Residual symptoms after partial remission: an important outcome in depression. Psychological Medicine 1995;25:1171-1180
3., Garcia-Cebrian A, Gandhi P, Demyttenaere K, et al. The association of depression and painful physical symptoms- a review of the European literature 2006;21:379-