Például a szex oktatásban, hiszen az amerikai államokban tanítják a szexet. Hisz már az általános iskolában vannak olyan egészségügyi órák, ahol felvilágosítják egyről és másról a nebulókat, amelyet a szülők nem, vagy rosszul tettek meg.

 Külön kiképzett oktatók beszélnek többek között a biztonságos szexről. És az a furcsa az egészben, hogy a mostani fiatalok nagy része, felgyorsult, átalakult 21. század ide vagy oda, ugyanolyan keveset tud a szexről magáról mint a nagyszülők, nagymamáink, akiknek többek között nem volt, nem lehetett szerencséjük a gumióvszerhez. Nem is volt ritka a 10, 12 gyerek.

Floridában ezért a hetven éveseknek is indítottak kurzust, hogy felvilágosítsák a hajlott hátú asszonyokat és urakat az AIDS-ről, és más újdonságokról. Mivel legtöbbjük még nem is látott kondomot, rájuk fér az okítás. Annál is inkább, mert csak mi gondoljuk úgy, hogy már kinőttek abból a korból, hogy ágyakrobaták lehessenek. A nagyikat és nagypapákat, szexshoppokba is elviszik, ahol kedvükre ismerkedhetnek a kór legújabb vívmányaival, kedvükre válogathatnak az ezeregy színű és ízű gumik között, hogy a bőr szerkókról ne is tegyek említést. Jobb ez mintha a piacon költik és verik el a nyugdíjukat. Igazi kaland.

Száz szónak is egy a vége: a szexualitás fontos része annak, hogy emberek vagyunk. Szervesen hozzá tartozik életünkhöz, és hiba lenne mindezt csak egy aktusnak leírni. Mert ez azért több és mélyebb ennél.

Sokkal többről van szó ugyanis: arról hogy férfinek illetve nőnek érezhessük, érezhetjük magunkat, hogy hogyan választunk. Utóbbiak miatt is érdemes hogy beszéljünk gyermekünknek, gyermekünkkel is a szexről. Ne legyenek gátlásaink meghallgatni őket, és szánni erre a témára pár órácskát. Mert bizony gyakran elfeledkezünk arról hogy a gyerekek minden tőlünk tanulnak el, jót is rosszat is. Mikor őket nézzük, ne feledkezzünk meg arról, hogy mi az ő korában milyenek voltunk, hogyan és miért és kik ellen lázadtunk. Hogyan utasítottunk el dogmákat, szájbarágosdi dolgokat, amiről azt hittük hogy ez számunkra egyértelmű, és magától értetődő, vagy éppen cikis.

A tiniknek ugyanis joguk van megtudni minden a szexről, a szexualitásról, az AIDS-ről, és a nemi úton terjedő betegségekről. Joguk van mindezekről beszélni, és nekünk jogunk és kötelességünk őket meghallgatni. Joguk van a biztonságos szexhez, és a védekezéshez, a megelőzéshez: a nem kívánt terhesség és a nemi betegségek megelőzéséhez. Joguk van továbbá ahhoz is, hogy ne kényszerítsék őket a szexualitásra.

 Joguk van.

Az Amerikai Egyesült Államokban...

Igen. Beszélnünk kell a gyermekünkkel, mert nem tudja, nem tudhatja, hogy mi a normális és mi az abnormális. Segítenünk kell nekik abban, partnernek kell lenni, hogy egészséges hozzáállás fejlődjön ki benne, és ehhez az is hozzátartozik, hogy ne viszolyogjon a szextől, ne tartson, ne féljen tőle. Meg kell tanulnia a kulturált, felelősségteljes viselkedésformákat. Ha nyíltan beszélünk gyermekünkkel a szexualitásról, akkor az olyan alapokat adhat neki a morális viselkedéshez, amelyet a későbbiekben rossz tapasztalatok sem árnyékolhatnak be. Mert a szexről nem a mi információink alapján tanulnak. Mégis szükség van a tanácsra, az útmutatásra, az eligazításra, hogy megértsék, átérezzék, tudasoljon bennük, milyen felelősséggel jár szexuálisan aktívnak lenni. Mert bár lehet hogy a terhességről, az áldott állapotról hallottak már, de a nemi úton terjedő betegségekről, vagy az ennél is fontosabb lelki fájdalmakról nem biztos.

Persze érthető, ha a szülő feszélyezve, kényelmetlenül érzi magát, mikor szót kell ejteni a szexualitás témakörben, ezért nem árt, ha a nagy beszélgetés előtt elgyakorolja a mondókáját. Ön is hallgassa meg gyermekét, együttesen jussanak előrébb. Ne legyen oktatás jellege az egésznek. Talán sokat segít, sokat jelent, ha mindkét szülő jelen van. De az is lehet, hogy csak egyikükkel bizalmasabb és meghittebb a viszony. De ne felejtsék el, hogy a tinik, akármilyen vagánynak is akarnak látszani, ugyanúgy félnek nyíltan és őszintén beszélni a szexről, mint Önök, mint mi magunk.

Fontos, hogy tiszteljük gyermekünk magánszféráját. Feleslegesen ne faggassuk őket, ne erőltessük rá túlságosan magunkat. Mutassuk ki inkább minden alkalommal, hogy mi bízunk benne, döntéseinek helyességét nem kérdőjelezzük meg.

Sok szülő attól fél, tart, hogy ha túl korán kezd beszélni a szexualitásról, a gyermek túlon-túl kíváncsi lesz, és idejekorán esik át a tűzkeresztségen. Pedig pont azért fontos beszélnünk a szexualitásról még mielőtt szexuálisan aktívak lennének, hogy megértsék a szexualitással kapcsolatos érzéseket és kapcsolatokat. Egyébként a kutatások azt bizonyítják hogy azok a tinik, akik beszéltek a szülőkkel a szexualitásról, inkább szeretnének várni szüzességük elvesztésével és a fogamzásgátlással.

 Hogy kezdjük el?

-         Összpontosítsunk a lényegre

-         Térjünk a szexuális érintkezés formáira

-         Védekezés módjai és fontossága

-         Ne szégyelljünk más szexuális formákra sem kitérni

-         A nemi identitás kérdése

-         A szex fizikai és érzelmi vonatkozásai

-         Nemi erőszak

-         Mit sugallunk viselkedésünkkel, öltözködésünkkel

Móritz Mátyás