A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves adatait figyelve érdekes adatra bukkanhat a figyelmes szemlélő: míg a kiskereskedelem teljes szegmense 3,2 százalékkal, addig a textil-, ruházati és lábbeli forgalom alig 1,2 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. (Hogy teljes legyen a kép: az élelmiszerek forgalma 2,6 százalékkal esett vissza, így úgy tűnik a magyar inkább költ ruhára, mint élelemre.) Sőt, egyes bevásárlóközpontokban pozitív visszajelzések is érkeztek az első negyedév forgalmát tekintve a ruházati boltok bérlőitől.
A kiskereskedelemben ugyanis természetes az ingatlan és az elért forgalom összefonódása, hiszen ez a kereskedők által bérelt, vagy tulajdonolt üzlethelyiségekben realizálódik, nem úgy mint az iroda piacon ahol inkább a háttér tevékenységeket végzik. „Ezért magától értetődik, hogy ingatlantanácsadóként nem csak az ingatlanpiacot, hanem a kiskereskedelmi piaci tendenciákat is nyomon követjük." - mondta Tilki Róbert, a GVA Robertson, nemzetközi ingatlantanácsadó cég ügyvezető igazgatója. - „A bérlői visszajelzések alátámasztják a KSH statisztikáit, miszerint a kiskereskedelem érezhető lassulása ellenére a ruházati boltok forgalma az év első hónapjaiban nem esett jelentősen vissza."
A GVA Robertson felmérése szerint a magyar kiskereskedelmi piacon több éve jelen lévő nemzetközi divatmárkák, sem tapasztaltak nagymértékű forgalom visszaesést a 2009. január és márciusi közötti időszakban. Jelen helyzetben azonban a társaságok nemzetközisége a rév, míg az átlagnál jobb forgalom a vám: azaz hiába nem esett vissza a fogyasztás, ha a dollár vagy euró elszámoláson „bukik" az anyacég.
Persze a magyar divatmárkák is ki vannak téve az árfolyamhatásoknak. A költséghatékonyság és versenyképes árszint elérése érdekében az általuk forgalmazott termékeket ugyanis nem Magyarországon, hanem sokkal inkább távol-keleti országokban gyártatják le. Ez esetben a készterméket kell euróban vagy dollárban fizetni, a hazai forgalmazás után a bevétel pedig forintban keletkezik. Mindent összevetve a magyar cégek ugyanazzal a problémával néznek szembe, mint a nemzetközi divatmárkák magyarországi képviselői.
„Annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi forgalomban a legkisebb mértékű visszaesést a ruházati boltok könyvelhették el, az árfolyamhatás és a bizonytalan gazdasági környezet óvatosabb terjeszkedési stratégiára készteti a divatmárkák képviselőit." - mondta el Varga Ágnes a GVA Robertson kiskereskedelmi részlegének vezetője. - „Mind a nemzetközi, mind a magyar márkák esetében veszélyforrást jelent, ha a viszonteladói hálózat tagjai nem rendelkeznek megfelelő tartalékkal az árfolyamhatások kiküszöbölésére. A felhalmozódó veszteségek miatt nem tudnak elegendő árut rendelni, és bár a vásárlóerő nem csökken - ahogy a statisztikák is erre utalnak - nem tudják kiszolgálni a vevőket, akik elpártolnak tőlük újabb bevétel kiesést okozva, ami további veszteségeket jelent."
A forgalom alakulása természetesen márkánként és bevásárlóközpontonként is eltérő. A jelenlegi viszonyok között azok a divatmárkák lehetnek sikeresek ahol a jól felépített márka arculat minőségi termékekkel és ár-érték arányos fogyasztói árakkal párosul. A márka arculatot erősítik az úgynevezett „monobrand" üzletek, illetve a jól megválasztott lokáció.
Természetesen a bevásárlóközpontok tulajdonosainak is érdeke, hogy bérlői megfelelő forgalmat bonyolítsanak. Ez egyrészt - a bérleti szerződés feltételeinek függvényében - a bérleti díjból származó bevételekben jelenik meg, másrészt az egész ház forgalmára és népszerűségére jó hatással van egy meghatározó márka. Az üzlethelyiségek piaca idén, bérbeadási szempontból kínálati: a bérlők vannak jobb pozícióban. A bérbeadók számára azonban mégis elengedhetetlen, hogy ismerjék bérlőik működési környezetét, bevételeiket meghatározó piaci tendenciákat. Ezeket az információkat pedig az őket képviselő ingatlantanácsadóknak kell biztosítaniuk.
