Életforma.hu

ÉLET-MÓD

Nyelvvizsga kell a diplomához, de csak pénzért kapsz tanárt

1996 óta a diploma megszerzésének előfeltétele a nyelvvizsga. Nincs ma olyan hazai egyetem vagy főiskola, ahol a végzősök mindegyike közvetlenül a záróvizsga után veszi át a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelét, mert mindenütt vannak olyan diákok, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges nyelvvizsgával. Akad olyan intézmény, ahol a végzősök kétharmadának raktáron porosodik a diplomája. A legtöbb intézmény nem közölt adatokat, az Oktatási Hivatalnak, elmondásuk szerint nincsenek erre vonatkozó statisztikáik. 


1996 óta a diploma megszerzésének előfeltétele a nyelvvizsga. Nincs ma olyan hazai egyetem vagy főiskola, ahol a végzősök mindegyike közvetlenül a záróvizsga után veszi át a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelét, mert mindenütt vannak olyan diákok, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges nyelvvizsgával. Akad olyan intézmény, ahol a végzősök kétharmadának raktáron porosodik a diplomája. A legtöbb intézmény nem közölt adatokat, az Oktatási Hivatalnak, elmondásuk szerint nincsenek erre vonatkozó statisztikáik.

A végzős hallgatók hamarosan elegáns diplomaosztókon fognak kezet a rektorokkal és tanszékvezetőkkel. Azt, hogy a hivatalos procedúra helyett, melyik intézményben hányan veszik át megkésve – nyelvvizsga hiányában – diplomájukat, csak nehezen becsülhető meg, hiszen a 48 megkérdezett intézményből csupán 7 intézmény közölte az elmúlt évek statisztikáit. Többen reakció nélkül hagyták erre vonatkozó megkeresésünket, vagy a hallgatók érdekeire és az intézmény presztízsére történő hivatkozással nem közöltek adatokat. Az OKM sajtóirodájának sajtóreferense e-mailben közölte, hogy nem rendelkezik hasonló statisztikával.

A Budapesti Corvinus Egyetem közléséből kiderült, hogy évről évre nő a diplomát diplomaosztókor átvevők aránya. Míg 2007-ben a hallgatók 85%-a vehette át a diplomát, addig a tavalyi évben már ez a szám 92% volt. Az ELTE-n 2006-ban 88%, 2009-ben 82% vitte haza a diplomaosztó után a végzettséget igazoló dokumentumot. Az intézmény felmérése szerint a 2006-ban záróvizsgát tett hallgatóknak az 5,2%-a, nyelvvizsga hiányában a mai napig nem vette át a diplomáját. A Gábor Dénes Főiskolán 2008-ban a hallgatók 50%-a nem rendelkezett nyelvvizsgával. 2009-ben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a végzősök 67%-a szerzett diplomát. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a végzősök közel 39%-a, a Színház és Filmművészeti Egyetemen 34%-a csupán a záróvizsga sikeres letételéről vehette át az igazolást. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola 2009. évi adatai szerint a végzősök közel 59%-a hagyta bent a diplomáját.

Révai András az LSI Oktatási Park online nyelviskolájának tartalomszolgáltatási igazgatója elmondta, a hazai nyelvi képzés területén szomorú tendencia, hogy a diákok nyelvi kompetenciái felsőoktatási tanulmányaik során alig gyarapodnak. Vagyis jóval többen vannak azok, akik a középiskolai évek alatt – a rendszeres intézményes keretek közötti nyelvtanulásnak és a szülői kontrollnak köszönhetően – szerzik meg nyelvvizsga bizonyítványukat, mint azok, akik a felsőoktatásban eltöltött évek alatt tesznek szert stabil nyelvtudásra és szereznek nyelvvizsga bizonyítványt. „Az egyetemeknek és főiskoláknak nem alapfeladata a nyelvvizsgára történő felkészítés, és az erről való szakmai kommunikáció is hiányos. Pedig a nyelvi képzésekkel foglalkozó intézmények és a felsőoktatási szektor együttműködése mind a hallgatók, mind az intézmények érdekeit szolgálná. Senkinek nem érdeke, hogy az állami finanszírozásban megszerzett diploma évekig porosodjon a tanulmányi osztályok raktárain.” - vélekedik Révai.

A KJF rektori hivatala elmondta, trendvizsgálatokkal mutatták ki, hogy a középiskolákból egyre jobb nyelvtudással kerülnek a hallgatók a főiskolára, ahol ezt a tudást el lehetne mélyíteni.

Van olyan felsőoktatási intézmény, amely arra hivatkozik, hogy a hallgató az abszolutórium megszerzése után elveszíti hallgatói jogviszonyát, jogviszony nélkül pedig korlátlan idő áll rendelkezésükre hogy megszerezzék a nyelvvizsga bizonyítványt, ezért az intézmény számára indifferens, hogy ezt a záróvizsga évében vagy csak jóval később teszi-e meg az egykori hallgató. Több intézmény egyöntetű véleménye szerint az, hogy hányan nem tudják a sikeres záróvizsga után a diplomát átvenni, nem az intézmény oktatását minősíti, hanem a hallgató szorgalmát.

Révai András elmondta, bár nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy a záróvizsga után mennyi időn belül kell megszerezni a nyelvvizsgát, a tapasztalatok szerint legtöbben néhány hónap alatt pótolják a mulasztást, mivel hiába sikeres a záróvizsga, diploma nélkül még mindig nehéz álláshoz jutni. Az LSI nyelvtanfolyamaira számos olyan résztvevő kapcsolódik be, aki már évekkel ezelőtt letette a záróvizsgát, nyelvvizsgával azonban még nem rendelkezik, éppen ezért az intézmény olyan együttműködés létrehozását szorgalmazná a felsőoktatással, amely mind a hallgatók, mind pedig az főiskolák és egyetemek érdekeit szolgálja.


Az éves megyei matrica előnyei a közlekedők számára

Az éves megyei matrica előnyei a közlekedők számára 

A 2015-ben bevezetésre került megyei matricák az elmúlt egy évtizedben egyértelműen igazolták létjogosultságukat, hiszen már jó ideje vezetik az eladási statisztikákat. Érdemes tehát megvizsgálni azt is, mi okozza ilyen mértékű keresettségüket.
Bosch: háromszor a Föld körül – 120 ezer sportkilométer 6 év alatt

Bosch: háromszor a Föld körül – 120 ezer sportkilométer 6 év alatt 

Hatodszor is a Bosch az első helyen az országos Fut a cég versenyen
Ébredő életenergia – hogyan segít a kundalini jóga a nőknek?

Ébredő életenergia – hogyan segít a kundalini jóga a nőknek? 

A kundalini jóga a kedvesség és a tudatosság jógája, ebből adódóan ideális a gyengédebb nem képviselői számára. De miben és hogyan segíthet nekünk? Hogyan járul hozzá ez a jógaforma a belső tér megtapasztalásához? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Tavaszi lendület: játékosan a csapatépítés útján

Tavaszi lendület: játékosan a csapatépítés útján 

Ahogy a természet újraéled, a hosszú hónapok utáni friss levegő és napsütés szinte hívogat, hogy végre kiszabaduljunk a négy fal közül. Ilyenkor szinte vonz minket a természet, vágyunk a felfrissülésre, amit a szabad levegő ad.
A CBD olaj útja a magtól a cseppentőig

A CBD olaj útja a magtól a cseppentőig 

A CBD olaj természetes eredetével, kiegyensúlyozott összetételével és sokrétű felhasználhatóságával sokak érdeklődését keltette fel az utóbbi időben. De vajon hogyan készül ez a különleges olaj? Milyen folyamatokon megy keresztül a kender, mire illatos, sűrű kivonatként a polcokra kerül?
A körömápolás fontossága a nők életében

A körömápolás fontossága a nők életében 

A hölgyekre jellemző, hogy sokat foglalkoznak a külsejükkel. Annak érdekében, hogy ápoltak legyenek, rendszeresen látogatnak el a fodrászhoz, a kozmetikushoz és a műkörmöshöz is.
Nőként kiemelt szerepe van a jó alvásnak

Nőként kiemelt szerepe van a jó alvásnak 

Az alvás nem csupán a pihenés eszköze, hanem a szervezet regenerációjának és kiegyensúlyozott működésének alapfeltétele is - mondhatni kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából.
Olívaolajjal a női egészségért

Olívaolajjal a női egészségért 

Az olívaolaj a mediterrán konyha egyik jellegzetes alapanyaga, ám nem csak a konyhában vehetjük hasznát. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdetnek nézzük meg, miért olyan kedvelt, és milyen hatásai vannak!
A papírtálak széles felhasználási lehetőségei

A papírtálak széles felhasználási lehetőségei 

A papírtálcák, papír leveses tálak és tányérok valamint a sushi tálcák rendkívül népszerűek, ezért a fenntartható vendéglátásra törekvő női vállalkozók is előszeretettel használják. A vendéglátás mellett azonban praktikus megoldást jelentenek a stílusos rendezvények, a catering és az otthoni összejövetelek alkalmával is.

Nők ezreinek ad újra aktív életet a csípőprotézis 

A nők élete gyakran egyenlő a rohanással, azonban az idő múlásával jelentkező különböző ízületi fájdalmak lassabbá, nehezebbé, korlátozottabbá teszik a mozgásukat. A csípőízületi problémák nagyon sok nőt érintenek, főleg a 60 év feletti korosztályt.