Új microsite keltett életre az nmmh.hu/para címen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline jogsegély-szolgálatának gondozásában, hogy gyakorlati tanácsokat adjon gyermekeknek és szüleiknek arról, mit tehetnek, ha internetes megfélemlítést tapasztalnak, ha valaki jogszerűtlenül osztott meg róluk bármilyen formátumú tartalmat, ha erőszakos anyagokkal találkoznak vagy valaki visszaél a személyes adataikkal. Az oldal lépésről lépésre, illusztrációkkal mutatja be azokat a jelentési lehetőségeket, amelyekkel a gyerekek a legnépszerűbb közösségi felületeken, − a Facebookon, a YouTube-on, az Instagramon, a Snapchaten, a Twitteren és a Viberen − megvédhetik magukat; ahogyan törölhetnek, jelenthetnek egy-egy parás bejegyzést, fényképet, videót, vagy letilthatnak egy zaklató felhasználót.
Segítő influencerek és a telefontok, ami megvéd
A microsite népszerűsítéséhez három népszerű vlogger is csatlakozott. Barbi, Maris és Dani saját tapasztalataik alapján mesélnek a személyes adatok védelméről, a biztonsági beállítások jelentőségéről és persze a népszerűség árnyoldalairól is. Az online bántás, gyűlölködés és a visszaélések őket sem kerülték el, így arról is őszintén beszámolnak, milyen önvédelmi hibákat követtek el online, és gyakorlati tanácsokat is adnak a tudatosabb nethasználathoz. Mindhármuk videóját kvízjáték is kiegészíti, ahol a vlogger saját tervezésű telefontokjaiért játszhatnak az oldal látogatói. A csak ott elérhető, ingyenes tokok külső oldala az adott influencerre jellemző grafikát hordozza, belső felületük pedig egy bátorító üzenetet rejt, valamint a legfontosabb elérhetőségeket, ahová online sérelem esetén érdemes fordulni – köztük az NMHH Internet Hotline bejelentőfelületének linkjét.
Az emojik nyelvén: szelfi, bankkártya, malac és padlizsán
A kampány hirdetési felületein ismét emojikat hív segítségül, hogy az online világ veszélyeit tudatosítsa a 11-16 éves célcsoportban, és az nmhh.hu/para oldalra terelje az érdeklődőket. A társadalmi célú kampány anyagai négy problématerületre figyelmeztetnek: az online megfélemlítésre, az adathalászatra, a személyes adatokkal való visszaélésekre és a hozzájárulás nélkül közzétett, megosztott tartalmakra. A malac- és a padlizsánemojik a tavalyi példákhoz hasonlóan kétféle szövegkörnyezetben mutatják ugyanazt az emotikont: az egyikben ártatlan, a másikban bántó jelentésben. Könnyű átlépni a kettőt elválasztó határt, ezért minden online szereplőnek érdemes arra törekednie, hogy tisztában legyen cselekedeteinek etikai vagy akár jogi vonzataival. A bankkártya- és a szelfi-emojik még ennél is közvetlenebb módon fogalmazzák meg üzenetüket: személyes adatainkkal és mások ránk bízott tartalmaival – például képeivel és videóival – is mindig körültekintően kell bánni. A közösségi felületen, de a kizárólag velünk megosztott tartalmak ugyanis nem tartoznak harmadik személyre – legyen szó képről, hangfelvételről, levelezésről, chatelésről, videóról. Az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül senkivel nem oszthatók meg az ilyen személyes tartalmak.
