Dr. Kelen Andrásné gyógyszerészként figyelt fel arra, hogy a nyár végi időszakban, augusztus, szeptember folyamán, milyen irdatlan mennyiség fogy az allergiaellenes gyógyszerekből. Megdöbbentette az is, az emberek mennyit költenek ilyenkor ezekre a szerekre, így kezdett el foglalkozni a parlagfű problémájával. Később egyesületet alakított, és évek óta az általa elnökölt ParlagfűPollen No Egyesülettel folytat harcot a rendkívül allergén gyomnövény ellen. A civil szervezet szerint az idei nyár talán az egyik legrosszabb az utóbbi évek közül, már ami a parlagfűhelyzetet illeti, egyenesen egészségügyi vészhelyzetről beszélnek. Dr. Kelen Andrásné szerint megoldást jelentene az ügyben, ha a földhasználót azonnali hatállyal kötelezhetnék arra, hogy a földjén parlagfű mentesítést hajtson végre, vagy, ha ezt nem teszi, a hatóság azonnal végeztesse el a közérdekű mentesítést. Jelenleg a bírság összege sem bír elrettentő erővel és mivel a parlagfüves területek felderítése egy százalék alatti, így a földhasználó az esetek igen jelentős részében megússza.
Indítsuk a legaktuálisabb kérdéssel a beszélgetést: idén kifejezetten tombol a parlagfű szezon, nagyon magas most a levegő pollenkoncentrációja. Mi lehet az oka annak, hogy ebben az évben ennyire súlyos a magyarországi helyzet?
Nem szívesen használok drámai kifejezéseket a jelenlegi állapotok leírására, de talán most helyénvaló, ha úgy fogalmazunk, hogy egyfajta egészségügyi vészhelyzet van. Becslések szerint jelenleg kétmillió ember szenved a rendkívül magas parlagfű-pollen koncentráció miatt, és bár ez a helyzet minden évben gyakorlatilag óramű pontossággal bekövetkezik, az időjárás függvényében hol rosszabb, hol pedig jobb. Idén sajnos rosszabb a hosszan tartó, és tegyük hozzá, nagyon erős és intenzív napsütés miatt. Ilyenkor a virágzó parlagfű kidobja az összes pollenjét, amit aztán a leggyengébb szél is kilométerekre szállít el, és terít szét. Ha pedig a levegő pollenkoncentrációja már eléri a köbméterenkénti 200 szemet, akkor ez a mennyiség már mindenkinél egészségügyi problémát okoz. És most éppen ez a szomorú helyzet van az országban.
Évtizedes problémáról van szó, mivel magyarázza, hogy még mindig nem sikerült megoldást találni rá?
Véleményünk szerint mindaddig semmiféle előrelépés nem fog történni az ügyben, amíg a kormányzat nem kezeli politikai kérdésként a témát. Éppen ezért szorgalmazta egyesületünk legutóbb is, hogy a kormány nevezzen ki kormánybiztost a parlagfűhelyzet kezelése érdekében. Ez ugyanis egy rendszerszintű probléma, és a megoldása is csak rendszerszinten történhet. Hiába az agrártárca a téma szakmai irányítója, a végrehajtó feladatok pedig a miniszterelnökségnél vannak, helyi szinten pedig a kormányhivataloknál, de személyi felelőse nincs az egész kérdéskörnek. De a legfőbb probléma, ami akadályozza az ügy érdemi megoldását összefüggésben van az unió által folyósított földalapú támogatásokkal. Az érvényben lévő szabályozás szerint földalapú támogatás abban az esetben folyósítható, ha az adott földterület nem parlagfüves. No már most, Magyarországon eddig egyetlen egy esetben nem történt meg, hogy erre való hivatkozással megvonták volna egy adott földterület támogatását, holott nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Magyarország területének jelentős hányada fertőzött parlagfűvel.
Mit tehet az állam, az önkormányzat, a hatóságok, hogy változzon a helyzet, és kevesebb parlagfűvel szennyezett földterület legyen az országban?
Érdemes leszögezni, hogy minden esetben a földhasználó felelős az adott területért, legyen az egy építési terület, vasúti töltés, szántó, vagy bármi más.
A törvény szerint a földhasználó köteles a használatában lévő területen a parlagfű virágzását megakadályozni (ugyanis ebben az időszakban szórja széjjel a pollent a gyomnövény), és ezt az állapotot fenn is kell tartania a vegetáció végéig. Amennyiben ezt nem teszi, úgy a hatóság közérdekű mentesítést rendelhet el az érintett földterületen, a mentesítés költségeit pedig a földhasználóra terhelheti.
A hatályos jogszabályok viszont nagyon hosszú, 30 napos határidőt tesznek lehetővé a hatósági intézkedésekre, maga a bírság pedig, annak mértéke miatt, nem bír elrettentő erővel.
Ezért is kellene a határidőket radikálisan lerövidíteni, vagyis, hogy a földhasználó azonnal legyen köteles a földjén parlagfű mentesíteni vagy, ha ezt nem teszi, a hatóság azonnal végeztesse el a közérdekű mentesítést. Jelenleg a bírság összege sem bír elrettentő erővel és mivel a parlagfüves területek felderítése egy százalék alatti, így a földhasználó az esetek igen jelentős részében megússza.
Az egyesületük milyen gyakorlati akciókkal lépett fel a parlagfű ellen?
Az Agrárminisztérium támogatásával már végeztünk úgynevezett parcellaszintű felmérést is, az adatokat, a tapasztalatokat át is adtuk, de érdemi változás nem történt.
Felmerül persze a kérdés, hogy miért nem „kapunk” kaszára, kapára?!
Ennek rendkívül egyszerű magyarázata van: a magántulajdon. Teljesen természetes és jogos, hogy csak a hatóságnak lehet joga a magánterületre belépni, intézkedni.
Minden évben felröppen egy hír arról, hogy milyen azonnali megoldással lehetne a parlagfű problémán túllépni. Ilyenek voltak a gyomnövényt legelő birkák, vagy most éppen a parlagfüvet elpusztító olajosbogár. Ön mit szól ezekhez?
Ezek olyan felvetések, melyeket érdemes megvizsgálni, de a lényeg az, hogy a parlagfű probléma rendszerszintű megoldást kíván. Az olajosbogár esetleges bevetésének lehetősége még igen távoli, a birkákkal való legeltetés már régen el lett vetve, mint megoldási irány. Egyfajta gumicsontnak is lehet ezeket minősíteni; jobb lenne a már ismert, bizonyított megoldásokat alkalmazni, amihez minden szakmai tudás adott, de nincs kellő politikai akarat.
A parlagfű virágzásának az időszakában mekkora mértékű gyógyszer fogyasztással kell számolnunk, ennek milyen költségei vannak, egyáltalán mennyi ember esik ki ilyenkor a munkából a betegség miatt?
Az összeg eléggé brutális: allergiaellenes gyógyszerre az emberek ebben az időszakban mintegy 40 milliárd forintot költenek, és az orvosi ellátás költsége is hasonló mértékű. Ha belegondolunk, mindennek a töredékéért megoldható lenne a probléma, ehhez azonban kormányzati akarata kellene.
Érdemes ezt is elolvasni: Történelemtanárok Egylete: céljuk a hiteles történelemoktatás
