A Pekingi Magyar Hetek Programjai:

 

 

undefined Magyar Filmfesztivál - Hukkle díszbemutató

A filmfesztivál novemberben további filmbemutatókkal folytatódik.

undefined Kortárs Képzőművészeti Kiállítás és performance - részt vevők: Eperjesi Ágnes festőművész, Bukta Imre képzőművész, Roskó Gábor festőművész, Performansz, installáció: Kónya Réka, Bukta Imre)

undefined "Európa utca" az Unió szervezésében, valamint Magyar zenei est - fellép: Brass in the Five, Romano Drom

 

undefined "100 év 100 báb" bábkiállítás

 

undefined Állami Népi Együttes: Pannon freskó

A programokról részletesen:

Brass in the Five

 

A rézfúvós kvintet 1992-ben alakult a Zeneakadémia akkori növendékeiből. Rendszeres szereplői a Budapesti Őszi Fesztiválnak, a Budavári Mátyás Templom egyházzenei koncertsorozatainak, a Művészetek Völgye Fesztiválnak, a Zeneakadémia és a Vigadó koncertsorozatainak. Rendszeresen dolgoznak Eötvös Péterrel, Sári Józseffel, Kincses Veronikával, kertesi Ingriddel, Gregor Józseffel, Vukán Györggyel és az After Crayinggal. A nekik komponált művekben és feldolgozásokban a szerzők az együttes tagjainak adottságait használják ki. Az együttes tagjai művésztanárként is tevékenykednek, 2003-ban hetedik alkalommal rendezik meg a Rékapo(l)cs mesterkurzust és zenei tábort. Az együttest ezen tevékenységért 2000 decemberében Artisjus díjjal tüntették ki.

A Brass in the Five együttes kínai koncertjén a zenetörténet kiemelkedő állomásait mutatja be. A magyar reneszánsztól indulva a barokk, klasszikus, romantikus műveken át jutnak el napjaink zenéjéhez a jazzhez. A zenetörténet kiemelkedő alkotóitól népszerű művek hangzanak fel. Handel, Mozart, Liszt, Bizet, Gershwin legismertebb kompozíciói kiválóan alkalmasak az európai zenekultúra fejlődéstörténetének bemutatására. Az 5 hangszer - piccolo trombita, trombita, kürt, harsona, tuba - együttes megszólalása alkalmas a teljes zenetörténet eljátszására. Az együttes minden darabot saját átiratában szólaltat meg. Eddigi pályafutásuk 13 éve alatt 7 lemezen őrizték meg koncertjeiket, zenei repertoir-jukat. Munkájuk elismeréseként 2007-ben a Fúvós Világszövetség éves konferenciájának díszhangversenyét adják majd.

Az együttes tagjai: Burget Péter - harsona, Simai László - trombita, Soós Péter - kürt, Takács Tibor - tuba, Tóth Tamás - trombita

 

 

Kortárs képzőművészeti kiállítás és performance

"Különleges, és rendkívüli feladatra vállalkozunk, szó szerint a képzőművészet légi deszantosaivá válva: innen, a kicsi Európából egy olyan hatalmas civilizáció kellős közepébe pottyantanak le bennünket, melyről - valljuk be - tudásunk a felületen mozog, vékony ismeretet a történelemből, az irodalomból egy-két szép versen kívül még az európai múzeumokban fellelhető néhány gyönyörű tusfestés jelent. Mert a kihívás: Kína. Nem lesz időnk például könyvtárakban fél évezredes merített papírokat tapintani, letűnt kultúrák tárgyi emlékeit felkutatva figyelni, hogyan dacolnak a modern piaci világgal. Tehát a rácsodálkozás pillanatai után, amit úgy fogunk érezni, mintha egy eleven film részesei lennénk, szinte órák alatt cselekednünk kell, érzékszerveinkre támaszkodva hagynunk kell, hogy megérintsenek az illatok, a zajok, a színek, a levegő, az emberek, egyszóval az élet, ami színes zuhatagként hull ránk, hogy aztán a önmagunkon átszűrve teremtsünk műalkotásokat. Kettős célnak kell megfelelnünk: egyrészt a magunk által teremtett művészet és a friss benyomások, másrészt egymást közt kell kontextust teremtenünk, így a kiállított művekre és a performanszra valóban ráillik az élő művészet kifejezés.

Kiállítás: Eperjesi Ágnes festőművész,

                Bukta Imre képzőművész,

                Roskó Gábor festőművész,

Performansz, installáció: Kónya Réka, Bukta Imre

Bukta Imre"

Magyar Állami Népi Együttes

Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület népművészeti hagyományainak, mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása, és színpadi formában való továbbadása. A színpompás, gazdag repertoár az Együttest a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte: öt évtizedes fennállása alatt 4 világrész 44 országának színpadain lépett fel és több mint 7,5 millió néző elismerését vívta ki. Hazai székházában évi 90 - 100 előadást tart, de rendszeres vendége a vidék, valamint a határokon túli magyarlakta területek színházainak is. Az Együttes fennállásának idén ünnepelt 50 éves évfordulója egyben a magyar színpadi néptánc jubileuma is. A 40-es évek végének alapító nemzedéke szinte a semmiből teremtette meg ezt az előzmények nélküli műfajt, mely többek között Molnár István, Muharay Elemér és Rábai Miklós tevékenysége nyomán nyerte el végleges arculatát. Az Együttes zenei kíséretét két autentikus parasztzenét játszó kisegyüttes (a Galga és a Major zenekar) valamint a romantikus kor nemzeti műzenéjét játszó cigány-zenekar (Oláh Jenő vezetésével) látják el. Az új koncepció megvalósításához szükség volt a hagyományőrzés tevékenységrendszerének szakmai és közművelődési irányú kibővítésére. 2001. január 1-től a Magyar Állami Népi Együttes a Hagyományok Háza elnevezésű új nemzeti intézmény részévé lett, melyben a színpadi munka, zene- és tánc-stúdió működtetése mellett rendszeres hagyomány-gondozás (archiválás és feldolgozás), valamint közművelődési tevékenység (oktatás, közönségszolgálat, civil-mozgalmakat támogató munka) is folyik.

 

Pannon Freskó:

Az antik világ, a népvándorlás hullámai s a kereszténység évszázadai után létrejött egy egységes és mégis változatos kultúra ezen a földrészen, melyet a mi hagyományaink is hitelesen közvetítenek. A műsor az őseinktől örökölt nyelven mondja el az emberi érzelmek, a szerelem és halál fenséges harcait a Tavasz (születés), a Nyár (beteljesülés), az Ősz (elmúlás) és a Tél (haláltánc) karakteres színeiben. Mint egy ásatás freskótöredékeit illeszti össze az évezredek örökölt formáit, kincseit -- egy Karnevál forgatagában. A történelmi múlt elevenedik meg élő hagyományaink által inspirálva. Közismert dallamaink, táncaink különféle etnikai karaktereket felöltve bizonyítják európai összetartozást. A látványos táncvízió monumentális, hol sodró, hol lírai jelenetei felidézik az európai s benne a magyar kultúra hatalmas, világunkat formáló hatását.

100 év 100 báb - bábkiállítás

A "100 év - 100 báb" című utazó kiállítás reprezentatív válogatás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteményének anyagából. Az 1850 és 1950 között alkotó legjelentősebb művészek munkáit mutatja be, a vásári bábjáték metamorfózis-marionettjeitől kezdve az avantgárd bábfigurákig.

A kiállítás rendezője Papp Eszter, a gyűjteményt vezető muzeológus. Válogatásának alapelve egy évszázad különböző irányzatainak, stílusainak és technikai megoldásainak bemutatása. A bábok mellett kiállításra kerülő tervrajzok, fotók, plakátok mind a tervezéstől a megvalósulásig tartó folyamatot hivatottak bemutatni. Papp Eszter koncepciójának célja a gyermekközönség mellett a felnőtt látogatók érdeklődésének felkeltése.

Romano Drom:

A Romano Drom együttes apa és fia köré formálódott. A két Kovács Antal, kiválva az Andro Drom együttesből, ahol mintegy 15 évig játszottak, új zenekarukkal immár 4 éve járja saját útját, népszerűsítve a magyarországi oláh- cigány zenét. Csakúgy, mint őseik, ők is felkeltik az emberek kíváncsiságát, bármerre is járnak, azzal a különbséggel, hogy ez a kíváncsiság immár a koncerttermekbe és fesztiválokra vonzza az érdeklődőket. Romano Drom, romani nyelven "cigányok útja", egy sajátos kultúra közvetítését is jelenti generációról generációra. A szájhagyományokra épülő, anyanyelven énekelt dalok újszerű zenei hangzással egészülnek ki, ahol a kanna ás a kanál hagyományos játékát kiegészíti a gitár egyre erősödő jelenléte, a nagybőgő és a tangóharmonika.
Érzelmek, őszinteség és energia, ezzel jellemezhetjük igazán a Romano Drom játékát, amely büszkén viszi tovább ősei hagyományait, de ugyanilyen nyitott a különböző más kultúrákra is.