A cél az, hogy a látogatók fizikailag is birtokba vegyék a helységeket, így a befogadás nem csak a vizuális élményen keresztül történik. Leülhetnek, kávézhatnak, tévét nézhetnek. Megtekinthetik Németh Ilona családi fotóit, könyveit, katalógusait, vagy böngészhetik a művész web-oldalait, amelyekről többek között információt kaphatnak a fiatal szlovák művészekről is. Végigjárván a lakást a látogatók hang-kollázsokat indéznek elő, amelyek Németh Ilona házában regisztrált beszélgetés-töredékekből állnak.
A “Public Privacy II." rámutat a tömegtájékoztatási eszközök hatása alatt álló gondolkodásunk és viselkedésünk megváltozott voltára, saját terünk "gyarmatosítása" következtében átalakult életstílusunkra. Ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy a média kifinomult manipulációja közepette képesek vagyunk-e szétválasztani a minőséget a ballaszttól? Ellen tudunk-e állni a média fétisének és ösztönző kisértésének? Lehetünk-e immúnisak a voyeurizmus betegségére vagy olyan jelenségekre mint a "Big Brother" - a megfigyelés mindenütt jelenlevő "szeme", amelyet a német televízió RTL 2 csatornája ültetett át a valóságba. A “Public Privacy II." interaktív installáció dekonstruálja az otthont és olyan permeábilis zónát hoz létre, ahol a privát és a publikus kategória kereszteződik. Nyilvánvaló, hogy a “Public Privacy II." probléma felvetéséből nem hiányzik a szociális aspektus és a társadalom-bírálat attribútuma.
Az interaktív installáció annak a projektnek az adaptációja, amelyet Jiří Surůvka, cseh művésszel készítettek Cseh és Szlovák Köztársaságok pavilonjában a 49-ik Velencei Biennálén (2001).
A kiállítás megtekinthető február 28-ig.