A Művészetek Palotája megépítését Demján Sándor, Magyarország legnagyobb magántőkése építtette saját pénzén és hitelekből. 31,2 milliárd forintba került. Az üzemeltetést, amely a programokkal együtt évente mintegy 4 milliárd forintba kerül majd, az állam finanszírozza. Kiss Imrével, a kultuszminisztérium által létrehozott Művészetek Palotája Kft. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Melyek lesznek a Művészetek Palotája műsorának alappillérei?
Van egy remek hangversenytermünk, amelyben teljes infrastruktúrájával végleges otthont kapott a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, és majd körülbelül 25-30 hangversenyt adnak itt évente. Rajtuk kívül természetesen számos magyar és nagy nemzetközi zenekart is szeretnénk meghívni. A koncertterem mellett létesült a Fesztivál Színház, gyönyörű színpaddal, a legmodernebb technikai felszereléssel. A színházi tér fölé a Nemzeti Táncszínház infrastruktúrája kerül, mely eddig a Várban volt, nagyon szűkösen. Nálunk a nagy produkcióikat fogják bemutatni, erre évi száz napot kaptak. A színházban ezen kívül opera-, kamaraopera-, operett- előadásokat, kamarazenét, balett- és mozgásművészeti előadásokat tervezünk - tehát műfaji sokszínűséget. A hangversenyteremben szintén nem csak komolyzenei koncertek lesznek, hanem a terem atmoszférájához illő könnyűzene és világzene is hallható lesz.
Sokat hallhattunk a termek akusztikájáról. Az eddigi tapasztalatok alapján megfelel az elvárásoknak?
A nagyterem a "ház a házban" elv alapján épült, és egy speciális rugószerkezeten van elhelyezve. Az akusztika a hangversenyteremben és a színházban is egyedülálló a világon. Tervezője, Russell Johnson éppen most irányítja a beállítását. Szerinte két évet vesz majd igénybe, amíg minden lehetőségre behangolják. Ezenkívül a házban a világ legszínvonalasabb stúdiórendszere működik.
A Ludwig Múzeum állandó kiállítással várja az érdeklődőket, vagy időszakos kiállításoknak ad helyet?
A múzeum adományrendszerben került ide. Az első emelet az időszakos kiállítások színhelye, a második és harmadik emeleten lesz az állandó kiállítás, mindez összesen 4500 négyzetméter alapterületen.
Végigsétáltam az épületen, s találtam egy részleget, amelyet gyermekműsoroknak szántak.
Nagyon sok családi és gyermekprogramot tervezünk. Talán már e nyáron sikerül létrehozni egy gyermekmegőrzőt: míg a szülők rendezvényen vannak, mi a gyerekeket foglalkoztatjuk. A ház környezetében mintegy 130 ezer egyetemista tanul és lakik, akiket szintén ide akarunk szoktatni, és azt szeretnénk, hogy napközben is jól érezzék itt magukat. Egy internetes videotékát is tervezünk. A hangversenyterem karzatán 136 állóhely van, ahova diákigazolvánnyal 200 forintért lehet bejutni. Ha marad ülőhely, a diákok számára szintén ezen az áron kínáljuk a jegyet. Már a próbakoncertek során is rendkívül nagy volt az érdeklődés. Nagyon szeretném, ha sikerülne nyitott házzá válnunk. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, meg kell tudni nyernünk a közönséget. Szeretnénk minél több embert idecsalogatni, ami egyelőre nem lesz egyszerű feladat, hiszen a ház környezete csak 3-4 év múlva válik véglegessé. A környék építkezései ugyanis nem az ütemterveknek megfelelően történtek. Először a kongresszusi központnak, majd a szállodának, az irodaháznak és a lakóházaknak kellett volna felépülniük, és csak azután került volna sor a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája megépítésére. Fordítva történt.
A ház tulajdonosa Demján Sándor. Ez mennyiben befolyásolja majd az üzemeltetést?
Semmilyen kihatással nem lesz rá. Ő a létesítmény technikai üzemeltetését vállalta, a működtetés művészeti részét nekem kell megoldanom.
A tárca beleszólhat az Ön munkájába?
Önállóságot kaptam, s ehhez ragaszkodom is. Ahogy én sem szólhatok bele az önálló intézmények, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Táncszínház dolgaiba.
Ön 1981 óta a magyar zenei és színházi életben különböző vezető állásokat foglalt el.
Igen. A budapesti Tavaszi Fesztivál alapító tagja voltam, utána az Országos Filharmónia igazgatója lettem, onnan a Magyar Állami Operaházba kerültem vezető pozícióba, majd a Vígszínházban ügyvezető igazgatóként működtem, egy év óta pedig itt vagyok. Sajnos, nagyon későn neveztek ki.
RAJTER ERZSÉBET