A lelki zavarok kialakulásában nagy szerepet tulajdonítanak a biológiai tényezőknek. Ha nagyfokú stressz éri az egyént, még a legnagyobb biológiai védelemmel rendelkezők is kibillenhetnek egy időre lelki egyensúlyukból és a zavar bizonyos jeleit mutathatják. Amennyiben azonban az egyén biológiailag esendővé válik, már kisebb méretű stresszhatás is lelki zavart válthat ki.

Széles körben végzett pszichológiai kutatások alapján a pszichés zavart kiváltó stresszhatások közül súlyossági sorrendben a házastárs vagy szeretett közvetlen személy elvesztése az első helyen áll. Ezután a válás, majd a közeli hozzátartozó halála következik. Az egyént érintő súlyos betegség vagy sérülés után meglepő módon a házasság szerepel stressztényezőként, ráadásul még a munkahely elvesztése előtt áll a súlyossági sorrendben, mivel a stresszelmélet szerint a házassággal összefüggő problémák a szervezetet érintő változást, azaz az állandóságból, az addigi egyensúlyi helyzetből való elmozdulást jelképezik.

A hangulatzavar többféle formában fordul elő. Legismertebb az egypólusú depresszió, amikor csak a kedélyvesztés időszakai jelennek meg. A kétpólusú depresszió egyik fajtája a mánia, a kitörő jókedv, a szétziláltan felgyorsult tevékenység időszaka, amit szintén gyógyítani kell. A kétpólusú hangulatzavar másik esetére csak kisebb hangulati emelkedés jellemző egy időszakban, amely akár még a szakemberek előtt is rejtve maradhat - különösen ez a típus veszélyeztetett az öngyilkosság szempontjából. A kétpólusú betegségek előfordulása a felmérések szerint harmincszor gyakoribb a művészvilágban.

Kutatások kimutatták, hogy a félelem érzésének vezérlése meghatározott agyi központokban és azokat összekötő pályarendszerekben zajlik. A stresszesemények természetesen lehetnek extrém fokúak is: ilyenek a természeti katasztrófák, háborúk, nemi erőszak vagy a koncentrációs táborok megpróbáltatásai. Modern képalkotó eljárásokkal elvégzett vizsgálatokkal azt az érdekes eredményt találták, hogy minél hosszabb ideig volt a katona harci stressznek kitéve, annál kisebb méretű lett a hippokampusz (az agyi memóriaközpont) térfogata az agyban, és stressz tünetei léptek fel.

A hasadásos elmezavar, a skizofréniás téboly típusosan a fiatal felnőttkorban kezdődik és élethosszig tart. A skizofréniában a túlságosan gyanakvó gondolkodás, üldöztetéses téveszme gyakran jelen van, miként a magány is, az egyén elszakad a külvilágtól és a valóságtól. A fiatal felnőttkor időszaka igen érzékeny az idegsejtek összeköttetéseinek, a szinapszisoknak végső kialakulása szempontjából. A skizofréniás betegek hosszútávú gyógyszeres kezelése sokat javult az elmúlt években. A közeljövőben megjelenhet az egyén genetikai jellegzetességeit, molekuláris kémiai sajátosságait is figyelembe vevő gyógyszeres kezelés beállítása, a farmakogenetika.

A depresszió kezelésére hatékony gyógyszerek biztosítottak. A hazai gyógyszeripar igen nagy hagyományokkal rendelkezik e tekintetben, és a kutatások tovább folynak az egyre tökéletesebb gyógyszerek megtalálására. Az agyi interületátvivő anyagok eltérései mellett a fogadó sejt jelátviteli rendszere is kisiklik időszakosan, ennek stabilizálására képes többek között a lítium. A lítium-nátrium csere fontos a terápiás hatékonyság szempontjából és az esetleges mellékhatás fellépésének kivédése céljából.

Kerekasztal-beszélgetés szakemberekkel, depresszió-teszt, stresszoldó teakóstoló Janka Zoltán pszichológiai előadása alkalmából a látogatók megismerkedhettek a Magyar Pszichiátriai Társasággal. Az érdeklődők a Pszichiátriai Szakmai Kollégium Beck-féle depresszió- és szorongástesztjét tölthették ki, és szakemberek értékelték az eredményeket. A Kretek Teaház stresszoldó teáiból kínált kóstolót. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár bemutatkozó, valamint a Typotex, az Animula és a Medicina Kiadó könyveinek kiállítását is megtekinthették a résztvevők.

Janka Zoltán előadása előtt egy kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt a látogatók. A beszélgetésen Füredi János, a pszichiátria professzora, Perczelforintos Dóra, a pszichológia professzora, és Farkasvölgyi Frigyesné, a Medicina Kiadó igazgatója beszélgetett a pszichiátria és pszichológia kapcsolatáról, aktuális kérdéseiről.

Forrás:

Mindentudás Egyeteme