Évente több ezer ember veszíti el a beszédképességét agyvérzés, baleset vagy betegség következtében. Rajtuk segíthet a San Francisco –i egyetemen fejlesztett robot, a beszéd neuroprotézis. Így nevezik azt az eszközt, amely nemrégiben lehetővé tette egy súlyosan bénult ember számára, aki egy stroke miatt elvesztette a beszédképességét, hogy újra mondatokban kommunikálhasson.
A gondolatolvasó robot
Egy fejre rögzíthető eszközről van szó, amely az agy elektromos jelei alapján képes meghatározni, hogy a beteg épp mire gondol. A robot az adott szavakat, vagy rövid mondatokat egy számítógép segítségével ki is tudja mondani a beteg helyett. De hogyan képes egy gép a gondolatainkból kitalálni, hogy miről szeretnénk beszélni? Az agy elektromos működésének vizsgálatából indultak ki a kutatók.
Kovács Tücsi Mihály blogger, a Galaktika Magazin tudományos szerkesztője szemléletes példával magyarázza a berendezés működését. A '60-as, '70-es évek sci-fi filmjeiben a számítógépeknek mindig milliónyi kis lámpája volt. Hol az egyik, hol a másik villogott összevissza. Hasonlóan működik az agy is. Amikor az agy valamelyik területe dolgozik, ott egy nagyon pici elektromosságot hoz létre.
Úgy képzeljük el, hogy amikor egy konkrét szóra gondolunk, akkor felvillannak bizonyos lámpák. A következő szónál újabb lámpák, a harmadiknál megint újabbak világítanak. Ezek a villogó lámpák kiadnak egy mintázatot. Minden szónak más lesz a mintája.
A számítógépet ezeknek a mintázatoknak a felismerésére kell beprogramozni. A számítógép azt tanulja meg, hogy egy mintázat megfelel például az ablak szónak. A San Francisco –i egyetemen fejlesztett berendezés ezeknek az agyi jeleknek a leolvasásával percenként 18 szót képes kimutatni, és kimondani.
Ez a technológia óriási lehetőség lehet mindazoknak a társalgásra, akik valamilyen okból elvesztették a beszédképességüket. A komoly eredmény mellett humoros oldala is van a fejlesztésnek. Hiszen az ember nem mindig tudja féken tartani a gondolatait. Ez esetben viszont a számítógép akkor is beszélne a beteg helyett, amikor ő nem feltétlen osztaná meg véleményét a körülötte állókkal.
EMMA a robotmasszőr
A hagyományos kínai gyógyászat ötezer éve alkalmazott masszázsterápiáját teszi gazdaságosabbá és könnyebben elérhetővé EMMA (Expert Manipulative Massage Automation). A robotból már 11 darab készült, valamennyi az egyik szingapúri klinikán dolgozik.
Ezek a robotok szenzorokat, azaz érzékelőket használnak arra, hogy mérjék a páciensek izmaiban lévő feszültséget – mondja Szaller Ádám a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos munkatársa. Ez annak a tevékenységnek az automatizálása, amikor egy masszőr valakinek végigtapogatja a hátát és megnézni, hogy hol vannak benne a görcsök.
A páciensek bőrére kis érzékelőket tapasztanak fel, ezek mérik az izmokban lévő elektromos feszültséget. A roboton van egy kamera is. Ennek a képét és az érzékelők adatait értékelik. Így a robotmasszőr a szenzorok által begyűjtött adatok alapján mindenkinek egyéni masszázst képes nyújtani. Emma robotkarja végére egy tenyérhez és egy hüvelykujjhoz hasonló szilikonnal bevont „kezet” szereltek, amit 36-37 fokosra tudnak melegíteni. Ennek érintése az emberi kéz érintéséhez hasonlít.
A robot masszírozás közben folyamatosan méri és rögzíti az izmokban lévő elektromos feszültséget. Az adatok elemzésével pedig az orvosok pontosan nyomon követhetik a beteg testében végbemenő változásokat és a javulás mértékének függvényében módosíthatnak a programon.
Az emberi tudás nélkül semmit sem érnek
Mindkét példa bizonyítja, hogy a robotok, bár megkönnyítik az ember munkáját, annak tudása nélkül semmit sem érnek. Attól tehát szerencsére még nem kell tartanunk, hogy a gépek veszik át az uralmat az életünk felett.
Ezt is olvasd el:
https://eletforma.hu/elet-mod/a-robotok-biztosan-nem-kapjak-el-a-koronavirust/
https://eletforma.hu/elet-mod/robot-kerdezi-ki-a-magyar-klinikan-a-pacienseket/
