A mérsékelt kontinentális éghajlaton szervezetünk alapesetben a tavaszi felkészülési időszakban elkezdi magát felépíteni, és csinál egy nagy méregtelenítő kúrát, akár böjtölünk, akár nem. Testünk a hosszabb napszakokkal nagyobb munkát tud elvégezni, mert akkor aktív, amikor világos van. Drenovits Zsuzsanna stresszmenedzser szerint amikor a szervezet túl nagy feladatnak van kitéve, belecsöppen egy kompenzálási folyamatba, és megnövekszik az agy kapacitása.
- Az agyunknak a napi feladatok elvégzéséhez rendelkezésére áll egy kínálat, ami főként oxigént, vizet és tápanyagot jelent. Csakhogy a hőségben kitágulnak az erek, a vérnyomás csökkenhet, és a kínálat csökken a kapacitáshoz képest. Az agy így nem kap annyi oxigént, mint amennyire szüksége lenne, és hiába próbálunk koncentrálni, nehezen megy, amíg a forróság tart - fogalmazott a szakember.
Mint mondta, az érzelmeink is reagálnak a nyári forróság által előidézett működési változásokra.
- Mivel oxigénhiányba kerül az agy, gyakrabban előjönnek a félelmek és a szorongások. Ilyenkor fontos, hogy tudjunk kontrollt tartani, és kidolgozzunk magunknak egy technikát, hogy a rossz érzésekről eltereljük a figyelmünket - tette hozzá.
Drenovits Zsuzsanna arról is beszélt, a külső és belső stresszfaktorok nyáron nagyon erős feszültséget okozhatnak, ami akár pánikrohamhoz is vezethet. Ehhez hozzájárul, hogy kevesebbet alszunk, hiszen hosszúak a nappalok, és rövidek az éjszakák.
Az egészségnevelő azt javasolja, a lehető legtöbb mozgással, sportolással és beszélgetésekkel oldjuk a szorongást. A nyári hőség idején próbáljuk a programunkat úgy alakítani, hogy 11 és 16 óra között ne legyünk a napon, és sokkal több vizet fogyasszunk a megszokottnál.
