Az MTA elnöke kijelentette: az ország egyik legnagyobb problémájának tartja a demográfiai helyzetet még akkor is, ha tudjuk, hogy a népességcsökkenés Európa számos országát érinti, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a gyermekvállalás a családok legintimebb ügye, amelybe az államnak nem lehet beleszólása. Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal is, hogy a biológia törvényei értelmében az a faj, amely nem képes a reprodukcióra, kihal. S ez alól az ember sem kivétel. Meg kell értenünk tehát, milyen okok vezetnek a népességcsökkenéshez, és milyen eszközökkel érhetjük el, hogy a kívánt gyermekek meg is szülessenek. Az MTA elnöke támogatásáról biztosította a Népesedési Kerekasztal munkáját.
A Népesedési Kerekasztal 2009. november 11-én tartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémián. A munkában részt vevő szakmai, szakpolitikai és civil szervezetek, egyházak, munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a parlamenti pártok képviselői olyan szabályozások kidolgozásához kívánnak hozzájárulni, amely enyhíti a gyerekeket nevelő családok terheit és segít összeegyeztetni a gyermekneveléssel kapcsolatos és a munkahelyi kötelezettségeket.
- Pelenkázz, tovább élsz! - ajánlotta a férfiak figyelmébe egy uniós felmérés eredményét Kopp Mária, egyetemi tanár, a SE-MTA Mentális Egészségtudományok Társult Kutatócsoport vezetője, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Népesedési Kerekasztal kezdeményezője. A tanulmány szerint a kisgyermekükkel szoros kapcsolatot ápoló apák négyszer nagyobb eséllyel érik meg 69. évüket, mint azok a társaik, akiknek nincs gyermekük, vagy nem veszik ki részüket a gyermek gondozásából. Professzor Asszony a -3,1%-os, Európában a negatív rekordok körébe tartozó magyar népesedési (pontosabban népességfogyási) mutatóra utalva sorolta azokat az intézkedéseket, amelyek véleménye szerint javíthatják a családok gyermekvállalási hajlandóságát. Ilyen a nők részmunkaidős foglalkoztatásnak jelentős növelése a mai 4% körüli értékről az Európa egyes államaiban mért 40% irányába vagy a lakástámogatási és az adórendszer olyan átalakítása, ahol a kedvezményezettek a gyermekes családok. Kopp Mária elmondta: a Népesedési Kerekasztal a tervek szerint nyolc munkacsoportban kezdeményez párbeszédet: a családtámogatási rendszerekről, a család és a munka összehangolásáról, a férfiak és a nők családon belüli szerepmodelljeiről, az otthonteremtés feltételrendszeréről, a gyermekek esélyegyenlőségéről, a társadalom- és egészségbiztosításról, a párkapcsolati problémákról és végül, de nem utolsó sorban a társadalmi légkör, a közbeszéd alakulásáról.
Ma Magyarországon a tervezett gyermekeknek csak a 30%-a születik meg - ismertette az „Életünk fordulópontjai" című felmérés eredményét Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója. További intő jel, hogy egyre nő a 30-as éveikben járó nők gyermektelensége - tette hozzá a kutató. Ez a trend csakis a családokat támogató társadalompolitikával fordítható meg, amely nem utalja a problémát a hálószobákba, hanem az okok feltárásával, és a lehetőségek megteremtésével hozzájárul ahhoz, hogy a tervezett gyerekek meg is szülessenek.
A népesedésnek a magyar államigazgatásban nincs önálló szervezete, ezért is fontos, hogy az MTA felvállalta ezt az ügyet - emelte ki Kopp professzor asszony, aki „Három királyfi, három királylány!" mottóval mozgalmat indított abban a reményben, hogy közismert személyiségek példáján keresztül mutassa meg, senkinek nem kell lemondani a gyermekvállalásról azért, hogy munkáját teljes értékűen végezhesse.
