Az idei év szélsőségesen száraz, csapadékhiányos időjárása a bortermelés mennyiségére is súlyos hatással van, a szakemberek szerint 20-25 százalékkal kevesebb bort várhatunk ebben az évben, pedig a borkultúra fejlődésével együtt szépen gyarapodik a bort kifejezetten kedvelő magyarok aránya. A bort különösen szívesen ivók aránya ma már eléri a 37 százalékot, míg 20 évvel ezelőtt ugyanez az arány még csak 25 százalék volt – ez derül ki a GfK Hungária Étkezési szokások felmérésének 2012. évi adataiból.

A bor kedveltségét igazolja az a tény is, hogy míg 2006-ban a magyar háztartások fele, 2011-ben már közel kétharmada vásárolt bort valamilyen rendszerességgel, és – mint azt a GfK Hungária Háztartáspanel adatai mutatják – ez az arány folyamatosan fejlődött az elmúlt évek során. A borfajták népszerűségében ugyanakkor némi átrendeződés figyelhető meg. A magyarok szíve döntően a vörösborokhoz húz, a fehérborok részesedése enyhén csökkenő tendenciát mutat, és egyre nő a rozé népszerűsége – bár természetesen a teljes forgalomból csak kis részarányt képvisel. Az elmúlt hat évben a vörösbor tartotta pozícióját, sőt mind értékben, mind mennyiségben növelni tudta részesedését a teljes borforgalomból, a fehérborok részaránya viszont visszaesett. A rozé borok szépen fejlődtek, értékben 3 százalékról 8 százalékra, mennyiségben pedig 3 százalékról 6 százalékra emelkedett részesedésük a háztartások teljes vásárlásából. Az édes borok még mindig jelentős részarányt képviselnek a teljes megvásárolt mennyiségből, de némileg csökkenő tendencia figyelhető meg. A száraz és félszáraz borfajták részesedése mennyiségben ugyan nem nő, ám értékben – a magasabb áraknak köszönhetően – folyamatosan növekszik.

A háztartások havonta vásárolnak bort, és egy-egy ilyen alkalommal 2-2,5 liter bor kerül a kosarakba, ami 3-4 palacknak felel meg. A kereskedelmi forgalomba kerülő borokból egyre többet vásárolnak hipermarketekben és diszkontokban, ebben a két csatornában kerül értékesítésre a teljes forgalom háromötöde. Természetesen a hipermarketekben és a diszkontokban forgalmazott borok átlagárainak szintjében tapasztalható különbségek a részesedésben is megmutatkoznak: míg mennyiségben a diszkontok, addig értékben a hipermarketek tudják a legnagyobb részt kihasítani maguknak a piacból.
A nemek között bár jelentős különbség figyelhető meg a bor kedveltségét illetően – minden második férfi nyilatkozott úgy, hogy különösen szívesen iszik bort, míg a hölgyeknél ez az arány csak 23 százalék – addig a hazánkban is komoly kultúrával rendelkező bor népszerűségét, az adatok ismeretében, nem különösebben befolyásolja az életkor, a végzettség, vagy a jövedelmi státusz.
„A sörfogyasztásra inkább jellemző a szezonalitás, mint a borfogyasztásra. A háztartások sörvásárlásai a tavaszi-nyári hónapokban koncentrálódnak, 2011-ben az április-augusztusi időszakban vásárolták meg a háztartások az éves teljes sörmennyiség több mint felét” – mondta el Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója a borfogyasztás szezonalitásával kapcsolatban. „A borfogyasztás kiegyensúlyozottabb képet mutat, hiszen télen, nyáron, ősszel, tavasszal is fogyasztjuk. Némi kiugrás a decemberi (karácsonyi) időszakban, az ünnepek idején tapasztalható. Fehérborokból szintén kicsit több fogy a nyári „fröccs” időszakban” – tette hozzá a szakember.

Forrás: GfK