Öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében a Magyar Elhízástudományi Társaság. Végigolvasva ezeket, egyértelműen kiderül, hogy megelőzni egyszerűbb, és nem mellékesen olcsóbb is, mint a már kialakult betegség és a hozzá köthető egyéb terhek kezelése.
Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10.000 lépésre növelendő.
Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helységben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.
Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk.
De mi a teendő akkor, ha már érintettek vagyunk, vagyis fennáll az elhízás? Az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmód kedvező módosítása. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.
Meddig leszünk még ilyen dagadttak?
Az elhízás népbetegség Magyarországon. A legfrissebb OECD-jelentés szerint a magyarok Európa legelhízottabb nemzete; a 15 év felettiek 30 százaléka elhízott, és sajnos világszinten is a negyedik helyen állunk. A kutatókból és orvosokból álló Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) az elhízás prevencióját tűzte a zászlajára, és a nemzetközi Elhízás Világnap alkalmából ismét felhívja a figyelmet a megelőzés jelentőségére. A társadalombiztosítás ráfordításait tekintve a 2012 évi OEP-adatok alapján az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége 207 milliárd forintot tett ki, ami a teljes egyészségügyi alap kiadásainak 11,6%-át és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-át jelentette.
