Élethosszunk szempontjából tehát nem mindegy, hogy hova, melyik országba, és mikor születünk? Arról is megoszlanak a naiv vélemények, hogy pár száz évvel ezelőtt sokkal tovább vagy sokkal kevesebb ideig éltek az emberek.

Azt biztosan tudjuk, hogy a honfoglalás korában a magyar emberek átlagos életkora mindössze 34 év volt. Kissé meglepő, nem? Ez a szám azonban becsapós, mert tulajdonképpen annyit jelent, hogy az életképtelen, gyenge fiatalok hatvan százaléka még tizenhat éves kora előtt meghalt, azok azonban, akik erősek voltak, igen idős kort is megéltek. Ez nemcsak a honfoglalás korára volt igaz, hanem az azt követő évszázadokra is.

De mi is van a mediterrán vidékeken élőkkel? Tényleg sokkal tovább élnek, mint mi? Ez részben igaz, részben nem. Ha olyan lenne az életmódjuk, mint a huszadik század elejéig, valószínűleg valóban sokkal idősebb korban haláloznának el. A csodaszer az olívaolaj, amely közvetlenül csökkenti a rossz nyugati étkezési szokásokból eredő megbetegedések esélyét.

Tele van antioxidánsokkal, amelyek megelőzik a szövetekben okozott kárt, ismertebb nevükön a szabad gyököket. Ezzel pedig sok-sok komoly betegségtől szabadítják meg a szervezetet - a szabad gyökök összefüggésben állnak a rákkal és a szívbetegségekkel is.

Ám nem az olívaolaj az egyetlen olyan összetevő, amely jóval egészségesebbé teszi a mediterrán étrendet. Nézzük csak, milyen alapanyagok vannak is a konyhákban? Szárított gyümölcs és zöldség, hüvelyesek és omega-3 zsírsavban gazdag sok-sok hal.

Hasonló oka lehet a vidéki kínai emberek hosszú életének is, ám a városokban már más a helyzet. Egy friss felmérés szerint a kínai közlekedési rendőrök mindössze 43 évre számíthatnak a nagy levegőszennyezés miatt.

A sok-sok szempontot figyelembe véve lassacskán kiszámíthatjuk, mi meddig fogunk élni. A rossz levegő, vagyis a városi élet szmogos mellékhatása, az egészségtelen étkezési szokásaink mindenképpen lerövidítik életünket. Ám lehet tenni ellene!

Szabó Fruzsina